| 1. | Ésaiásnak, Ámós fiának beszéde, amelyet látott Júda és Jeruzsálem felől. |
| 2. | Lészen az utolsó időkben, hogy erősen fog állani az Úr házának hegye, hegyeknek felette, és magasabb lészen a halmoknál, és özönleni fognak hozzá minden pogányok; |
| 3. | És eljönnek sok népek, mondván: Jertek menjünk fel az Úr hegyére, Jákób Istenének házához, hogy megtanítson minket az Ő útaira, és mi járjunk az Ő ösvényein, mert tanítás Sionból jő, és Jeruzsálemből az Úrnak beszéde; |
| 4. | Ki ítéletet tesz a pogányok között, és bíráskodik sok nép felett; és csinálnak fegyvereikből kapákat, és dárdáikból metszőkéseket, és nép népre kardot nem emel, és hadakozást többé nem tanul. |
| 5. | Jákóbnak háza! jertek járjunk az Úrnak világosságában! |
| 6. | Mert elhagytad, Uram, a Te népedet, Jákób házát; mivel telvék napkeleti erkölcsökkel, és szemfényvesztők, mint a Filiszteusok, és idegenek fiaival kötnek szövetséget; |
| 7. | És betelt földje ezüsttel és aranynyal, és nincs szere-száma kincseinek; betelt földje lovakkal, és nincs szere-száma szekereinek; |
| 8. | És betelt földje bálványokkal, és kezeik csinálmányának hajolnak meg, mit ujjaik csináltak. |
| 9. | Ezért porba hajtatik a közember, és megaláztatik a főember, és meg nem bocsátsz nékik. |
| 10. | Menj be a kősziklába, és rejtőzzél el a porba az Úr félelme elől, és az Ő nagyságának dicsősége előtt. |
| 11. | A kevély szemű közember megaláztatik, és a főemberek magassága porba hajtatik, és csak az Úr magasztaltatik fel ama napon. |
| 12. | Mert a seregek Urának napja eljő minden kevély és magas ellen, és minden felemelkedett ellen, és az megaláztatik. |
| 13. | És Libánon minden cédrusai ellen, amelyek magasak és felemelkedettek, s Básánnak minden tölgyfái ellen; |
| 14. | Minden magas hegyek ellen, és minden felemelkedett halmok ellen; |
| 15. | Minden magas torony ellen, és minden erős kőfal ellen; |
| 16. | És Társisnak minden hajói ellen, és minden gyönyörűséges drágaságok ellen. |
| 17. | És porba hajtatik a közember kevélysége, és megaláztatik a főemberek magassága, és egyedül az Úr magasztaltatik fel ama napon. |
| 18. | És a bálványokat teljességgel elveszti. |
| 19. | És bemennek a sziklák barlangjaiba és a föld hasadékaiba, az Úr félelme elől és nagyságának dicsősége előtt, mikor felkél, hogy megrettentse a földet. |
| 20. | Ama napon odadobja az ember ezüst bálványait és arany bálványait, miket magának csinált, hogy azok előtt meghajoljon, a vakondokoknak és denevéreknek, |
| 21. | Hogy elmenjen a sziklák lyukaiba és a hegyek hasadékiba, az Úr félelme elől és az Ő nagyságának dicsősége előtt, mikor felkél, hogy megrettentse a földet. |