| 1. | Monda az Úr Noénak: Menj be te, és egész házadnépe a bárkába: mert téged láttalak igaznak előttem ebben a nemzedékben. |
| 2. | Minden tiszta baromból hetet-hetet vígy be, hímet és nőstényét; azokból a barmokból pedig, amelyek nem tiszták, kettőt-kettőt, hímet és nőstényét. |
| 3. | Az égi madarakból is hetet-hetet, hímet és nőstényét, hogy magvok maradjon az egész föld színén. |
| 4. | Mert hét nap múlva esőt bocsátok a földre negyven nap és negyven éjjel; és eltörlök a föld színéről minden állatot, melyet teremtettem. |
| 5. | Cselekedék azért Noé mind aszerint, amint az Úr néki megparancsolta vala. |
| 6. | Noé pedig hatszáz esztendős vala, mikor az özönvíz volt a földön. |
| 7. | Beméne azért Noé és az ő fiai, az ő felesége, és fiainak feleségei ő vele a bárkába, az özönvíz elől. |
| 8. | A tiszta barmok közül, és a tisztátalan barmok közül, a madarak közül, és minden földön csúszó-mászó állat közül, |
| 9. | Kettő-kettő méne be Noéhoz a bárkába, hím és nőstény: amint Isten megparancsolta vala Noénak. |
| 10. | Lőn pedig hetednapra, hogy megjöve az özönvíz a földre. |
| 11. | Noé életének hatszázadik esztendejében, a második hónapban, e hónap tizenhetedik napján, felfakadának ezen a napon a nagy mélység minden forrásai, és az ég csatornái megnyilatkozának. |
| 12. | És esék az eső a földre negyven nap és negyven éjjel. |
| 13. | Ugyanezen a napon ment vala be Noé és Sém és Khám és Jáfet, Noénak fiai, és Noé felesége és az ő fiainak három felesége velök együtt a bárkába. |
| 14. | Ők, és minden vad az ő neme szerint és minden barom az ő neme szerint és minden csúszó-mászó állat, mely csúsz-mász a földön, az ő neme szerint és minden repdeső állat az ő neme szerint, minden madár, minden szárnyas állat. |
| 15. | Kettő-kettő méne be Noéhoz a bárkába minden testből, melyben élő lélek vala. |
| 16. | Amelyek pedig bemenének, hím és nőstény méne be minden testből, amint parancsolta vala Isten őnéki: és az Úr bezára utána az ajtót. |
| 17. | Mikor az özönvíz negyven napig volt a földön, annyira nevekedének a vizek, hogy felveheték a bárkát, és az felemelkedék a földről. |
| 18. | A vizek pedig áradának és egyre nevekedének a földön, és a bárka jár vala a víz színén. |
| 19. | Azután a vizek felette igen nagy erőt vevének a földön, és a legmagasabb hegyek is mind elboríttatának, melyek az egész ég alatt valának. |
| 20. | Tizenöt singgel nevekedének a vizek feljebb, minekutánna a hegyek elboríttattak vala. |
| 21. | És oda vesze minden földön járó test, madár, barom, vad, és a földön nyüzsgő minden csúszó-mászó állat; és minden ember. |
| 22. | Mindaz, aminek orrában élő lélek lehellete vala, a szárazon valók közül mind meghala. |
| 23. | És eltörle az Isten minden állatot, amely a föld színén vala, az embertől a baromig, a csúszó-mászó állatig, és az égi madárig; mindenek eltöröltetének a földről; és csak Noé marada meg, és azok akik vele valának a bárkában. |
| 24. | És erőt vevének a vizek a földön, száz ötven napig. |