| 1. | És felméne Mózes a Moáb mezőségéről a Nébó hegyére, a Piszga tetejére, amely átellenben van Jérikhóval; és megmutatá néki az Úr az egész földet, a Gileádot Dánig; |
| 2. | És az egész Nafthalit, Efraim és Manassé földét, az egész Júda földét a túlsó tengerig; |
| 3. | És a déli tartományt, és Jérikhónak, a pálmafák városa völgyének környékét, Coárig. |
| 4. | És monda néki az Úr: Ez a föld az, amely felől megesküdtem Ábrahámnak, Izsáknak, Jákóbnak, mondván: a te magodnak adom azt. Megengedtem néked, hogy szemeiddel lásd, de oda nem mégy át. |
| 5. | És meghala ott Mózes, az Úrnak szolgája a Moáb földén, az Úr szava szerint. |
| 6. | És eltemeté őt a völgyben, a Moáb földén, Béth-Peórral átellenben; és senki sem tudja az ő temetésének helyét e mai napig. |
| 7. | Mózes pedig száz és húsz esztendős volt, mikor meghalt; nem homályosodott vala meg az ő szeme, sem el nem fogyatkozott vala az ő ereje. |
| 8. | És siraták Izráel fiai Mózest a Moáb mezőségén harminc napig; és eltelének a Mózes siratásának, azaz gyászolásának napjai. |
| 9. | Józsué, a Nún fia pedig beteljesedék bölcseségnek lelkével; mert Mózes tette vala ő reá kezeit; és hallgatának reá Izráel fiai, és úgy cselekedének, amint parancsolta vala az Úr Mózesnek. |
| 10. | És nem támadott többé Izráelben olyan próféta, mint Mózes, akit ismert volna az Úr színről-színre: |
| 11. | Mindazokban a jelekben és csudákban, amelyekért küldötte vala őt az Úr, hogy véghez vigye azokat Égyiptom földén, a Faraón, minden ő szolgáján, és az ő egész földén; |
| 12. | És mindama hatalmas erőben, és mindama nagy rettenetességben, amelyeket véghez vitt Mózes az egész Izráel szemei előtt. |