KG	Emlékezzél meg Uram, mi esett meg rajtunk; tekintsd meg és lásd meg gyalázatunkat!
KJV	Remember, O LORD, what is come upon us: consider, and behold our reproach.

KG	A mi örökségünk idegenekre szállt; házaink a jövevényekéi.
KJV	Our inheritance is turned to strangers, our houses to aliens.

KG	Apátlan árvák lettünk; anyáink, mint az özvegyek.
KJV	We are orphans and fatherless, our mothers are as widows.

KG	Vizünket pénzért isszuk, tűzifánkat áron kapjuk.
KJV	We have drunken our water for money; our wood is sold unto us.

KG	Nyakunknál fogva hajtatunk; elfáradtunk, nincsen nyugtunk.
KJV	Our necks are under persecution: we labour, and have no rest.

KG	Égyiptomnak adtunk kezet, az assziroknak, hogy jóllakjunk kenyérrel.
KJV	We have given the hand to the Egyptians, and to the Assyrians, to be satisfied with bread.

KG	Apáink vétkeztek; nincsenek; mi hordozzuk vétkeiket.
KJV	Our fathers have sinned, and are not; and we have borne their iniquities.

KG	Szolgák uralkodnak rajtunk; nincs aki megszabadítson kezökből.
KJV	Servants have ruled over us: there is none that doth deliver us out of their hand.

KG	Életünk veszélyeztetésével szerezzük kenyerünket a pusztában levő fegyver miatt.
KJV	We gat our bread with the peril of our lives because of the sword of the wilderness.

KG	Bőrünk, mint a kemence, megfeketedett az éhség lázától.
KJV	Our skin was black like an oven because of the terrible famine.

KG	Az asszonyokat meggyalázták Sionban, a szűzeket Júda városaiban.
KJV	They ravished the women in Zion, and the maids in the cities of Judah.

KG	A fejedelmeket kezökkel akasztották fel; a vének orcáit nem becsülik.
KJV	Princes are hanged up by their hand: the faces of elders were not honoured.

KG	Az ifjak a kézi malmot hordozzák, és a gyermekek a fahordásban botlanak el.
KJV	They took the young men to grind, and the children fell under the wood.

KG	A vének eltüntek a kapuból, megszüntek az ifjak énekelni.
KJV	The elders have ceased from the gate, the young men from their musick.

KG	Oda van a mi szívünk öröme, gyászra fordult a mi körtáncunk.
KJV	The joy of our heart is ceased; our dance is turned into mourning.

KG	Elesett a mi fejünknek koronája, jaj most nékünk mert vétkeztünk!
KJV	The crown is fallen from our head: woe unto us, that we have sinned!

KG	Ezért lett beteg a mi szívünk, ezekért homályosodtak meg a mi szemeink;
KJV	For this our heart is faint; for these things our eyes are dim.

KG	A Sion hegyéért, hogy elpusztult; rókák futkosnak azon!
KJV	Because of the mountain of Zion, which is desolate, the foxes walk upon it.

KG	Te Uram örökké megmaradsz; a te királyi széked nemzedékről nemzedékre!
KJV	Thou, O LORD, remainest for ever; thy throne from generation to generation.

KG	Miért feledkezel el örökre mi rólunk? miért hagysz el minket hosszú időre?
KJV	Wherefore dost thou forget us for ever, and forsake us so long time?

KG	Téríts vissza Uram magadhoz és visszatérünk; újítsd meg a mi napjainkat, mint régen.
KJV	Turn thou us unto thee, O LORD, and we shall be turned; renew our days as of old.

KG	Mert bizony-bizony megvetettél minket; megharagudtál ránk felettébb!
KJV	But thou hast utterly rejected us; thou art very wroth against us.