1. vers
KG | Mikor a fejedelemnek haragja felgerjed te ellened, a te helyedet el ne hagyjad; mert a szelídség nagy bűnöket lecsendesít. |
KJV | Dead flies cause the ointment of the apothecary to send forth a stinking savour: so doth a little folly him that is in reputation for wisdom and honour. |
2. vers
KG | Van egy gonosz, amelyet láttam a nap alatt, mintha tévedés volna, amely a fejedelemtől származik. |
KJV | A wise man's heart is at his right hand; but a fool's heart at his left. |
3. vers
KG | Hogy a bolondság nagy méltóságra helyeztetett, a gazdagok pedig alacsony sorsban ülnek. |
KJV | Yea also, when he that is a fool walketh by the way, his wisdom faileth him, and he saith to every one that he is a fool. |
4. vers
KG | Láttam, hogy a szolgák lovakon ültek; a fejedelmek pedig gyalog mentek a földön, mint a szolgák. |
KJV | If the spirit of the ruler rise up against thee, leave not thy place; for yielding pacifieth great offences. |
5. vers
KG | Aki vermet ás, abba beesik; és aki a gyepűt elhányja, megmarja azt a kígyó. |
KJV | There is an evil which I have seen under the sun, as an error which proceedeth from the ruler: |
6. vers
KG | Aki a köveket helyökből kihányja, fájdalmat szenved azok miatt; aki hasogatja a fát, veszedelemben forog amiatt. |
KJV | Folly is set in great dignity, and the rich sit in low place. |
7. vers
KG | Ha a vas megtompul, és annak élit meg nem köszörüli az ember, akkor erejét kell megfeszíteni; a bölcseség pedig minden dolognak eligazítására nagy előmenetel. |
KJV | I have seen servants upon horses, and princes walking as servants upon the earth. |
8. vers
KG | Ha megharap a kígyó, amíg meg nem varázsoltatott, azután semmi haszna nincsen a varázslónak. |
KJV | He that diggeth a pit shall fall into it; and whoso breaketh an hedge, a serpent shall bite him. |
9. vers
KG | A bölcs ember szájának beszédei kedvesek; a bolondnak pedig ajkai elnyelik őt. |
KJV | Whoso removeth stones shall be hurt therewith; and he that cleaveth wood shall be endangered thereby. |
10. vers
KG | Az ő szája beszédinek kezdete bolondság, és az ő szája beszédinek vége gonosz balgatagság. |
KJV | If the iron be blunt, and he do not whet the edge, then must he put to more strength: but wisdom is profitable to direct. |
11. vers
KG | És a bolond szaporítja a szót, pedig nem tudja az ember, ami következik, és ami utána lesz, kicsoda mondja meg azt néki? |
KJV | Surely the serpent will bite without enchantment; and a babbler is no better. |
12. vers
KG | A bolondnak munkája elfárasztja őt, mert a városba sem tud menni. |
KJV | The words of a wise man's mouth are gracious; but the lips of a fool will swallow up himself. |
13. vers
KG | Jaj néked ország, kinek a te királyod gyermek; és a te fejedelmid reggel esznek. |
KJV | The beginning of the words of his mouth is foolishness: and the end of his talk is mischievous madness. |
14. vers
KG | Boldog vagy te ország, kinek a te királyod nemes ember, és a te fejedelmid idejében esznek a testnek erejéért és nem az italért. |
KJV | A fool also is full of words: a man cannot tell what shall be; and what shall be after him, who can tell him? |
15. vers
KG | A restség miatt elhanyatlik a házfedél, és a kezek restsége miatt csepeg a ház. |
KJV | The labour of the foolish wearieth every one of them, because he knoweth not how to go to the city. |
16. vers
KG | Vígasságnak okáért szereznek lakodalmat, és a bor vídámítja meg az élőket: és a pénz szerzi meg mindezeket. |
KJV | Woe to thee, O land, when thy king is a child, and thy princes eat in the morning! |
17. vers
KG | Még a te gondolatodban is a királyt ne átkozd, és a te ágyasházadban is gonoszt a gazdagnak ne mondj: mert az égi madár is elviszi a szót, és a szárnyas állat is bevádolná a te beszédedet. |
KJV | Blessed art thou, O land, when thy king is the son of nobles, and thy princes eat in due season, for strength, and not for drunkenness! |