1. |
Miért dühösködnek a pogányok, és gondolnak hiábavalóságot a népek? |
2. |
A föld királyai felkerekednek és a fejedelmek együtt tanácskoznak az Úr ellen és az ő felkentje ellen: |
3. |
Szaggassuk le az ő bilincseiket, és dobjuk le magunkról köteleiket! |
4. |
Az egekben lakozó neveti, az Úr megcsúfolja őket. |
5. |
Majd szól nékik haragjában, és megrettenti őket gerjedelmében: |
6. |
Én kentem ám fel az én királyomat a Sionon, az én szent hegyemen! |
7. |
Törvényül hirdetem: Az Úr mondá nékem: Én fiam vagy te; én ma nemzettelek téged. |
8. |
Kérjed tőlem és odaadom néked a pogányokat örökségül, és birtokodul a föld határait. |
9. |
Összetöröd őket vasvesszővel: széjjelzúzod őket, mint cserépedényt. |
10. |
Azért, királyok, legyetek eszesek, és okuljatok földnek bírái! |
11. |
Szolgáljátok az Urat félelemmel, és örüljetek reszketéssel. |
12. |
Csókoljátok a Fiút, hogy meg ne haragudjék és el ne vesszetek az úton, mert hamar felgerjed az ő haragja. Boldogok mindazok, akik ő benne bíznak! |