| 1. | Az éneklőmesternek, az Úr szolgájától, Dávidtól, aki az Úrhoz ez ének szavait azon a napon mondotta, amelyen az Úr megszabadította őt minden ellenségének kezéből, és a Saul kezéből. |
| 2. | És monda: Szeretlek Uram, én erősségem! |
| 3. | Az Úr az én kősziklám, váram és szabadítóm; az én Istenem, az én kősziklám, ő benne bízom: az én paizsom, idvességem szarva, menedékem. |
| 4. | Az Úrhoz kiáltok, aki dicséretre méltó, és megszabadulok ellenségeimtől. |
| 5. | Halál kötelei vettek körül, s az istentelenség árjai rettentettek engem. |
| 6. | A Seol kötelei vettek körül; a halál tőrei fogtak meg engem. |
| 7. | Szükségemben az Urat hívtam, és az én Istenemhez kiáltottam; szavamat meghallá templomából, és kiáltásom eljutott füleibe. |
| 8. | Megindult, megrendült a föld, s a hegyek fundamentomai inogtak; és megindultak, mert haragra gyúlt. |
| 9. | Füst szállt fel orrából, és szájából emésztő tűz; izzó szén gerjedt belőle. |
| 10. | Lehajtotta az eget és leszállt, és homály volt lábai alatt. |
| 11. | Kérubon haladt és röpült, és a szelek szárnyain suhant. |
| 12. | A sötétséget tette rejtekhelyévé; sátora körülötte a sötét felhők és sűrű fellegek. |
| 13. | Az előtte lévő fényességből felhőin jégeső tört át és eleven szén. |
| 14. | És dörgött az Úr a mennyekben, és a Magasságos zengett; és jégeső hullt és eleven szén. |
| 15. | És kibocsátá nyilait és elszéleszté azokat, villámokat szórt és megháborította azokat. |
| 16. | És meglátszottak a vizek medrei s megmutatkoztak a világ fundamentomai; a te feddésedtől, Uram, a te orrod leheletének fuvásától. |
| 17. | Lenyúlt a magasból és felvett engem; kivont engem nagy vizekből. |
| 18. | Megszabadított engem az én erős ellenségemtől, s az én gyűlölőimtől, akik hatalmasabbak voltak nálamnál. |
| 19. | Rám jöttek veszedelmem napján; de az Úr volt az én támaszom. |
| 20. | És kivitt engem tágas helyre; kiragadt engem, mert kedvét leli bennem. |
| 21. | Az Úr megfizetett nékem igazságom szerint, kezeimnek tisztasága szerint fizetett meg nékem; |
| 22. | Mert megőriztem az Úrnak útait, és gonoszul nem távoztam el az én Istenemtől. |
| 23. | Mert minden ítélete előttem, és rendeléseit nem hánytam el magamtól. |
| 24. | És tökéletes voltam előtte, őrizkedtem az én vétkemtől. |
| 25. | És megfizetett nékem az Úr az én igazságom szerint; kezeim tisztasága szerint, ami szemei előtt van. |
| 26. | Az irgalmashoz irgalmas vagy: a tökéleteshez tökéletes vagy. |
| 27. | A tisztával tiszta vagy; s a visszáshoz visszás vagy. |
| 28. | Mert te megtartod a nyomorult népet, és a kevély szemeket megalázod; |
| 29. | Mert te gyujtod meg az én szövétnekemet; az Úr az én Istenem megvilágosítja az én sötétségemet. |
| 30. | Mert általad táboron is átfutok, és az én Istenem által kőfalon is átugrom. |
| 31. | Az Istennek útja tökéletes; az Úrnak beszéde tiszta; paizsuk ő mindazoknak, akik bíznak benne. |
| 32. | Mert kicsoda Isten az Úron kivül? És kicsoda kőszikla a mi Istenünkön kivül? |
| 33. | Az Isten, aki felövez engem erővel, és tökéletessé teszi útamat: |
| 34. | Olyanná teszi lábamat, mint a szarvasé, és az én magas helyeimre állít engem. |
| 35. | Ő tanítja kezemet a harcra, karjaim meghajlítják az ércíjat. |
| 36. | És adtad nékem a te idvességednek paizsát, és a te jobbod megszilárdított engem, és a te jóvoltod felmagasztalt engem. |
| 37. | Kiszélesítetted lépésemet alattam, és nem tántorogtak lábaim. |
| 38. | Üldözöm ellenségeimet és elérem őket, és nem térek vissza, míg meg nem semmisültek. |
| 39. | Összetöröm őket, hogy fel sem kelhetnek; lábaim alá hullanak. |
| 40. | Mert te öveztél fel engem erővel a harcra, alám görbeszted az ellenem felkelőket. |
| 41. | És megadtad, hogy ellenségeim meghátráltak, és az én gyűlölőimet elpusztíthattam. |
| 42. | Kiáltottak, de nem volt szabadító, az Úrhoz és nem felelt nékik. |
| 43. | És apróra törtem őket, amilyen a szél elé való por, és megtapodtam őket mint utca sarát. |
| 44. | Megmentettél engem a nép pártoskodásaitól; nemzetek fejévé tettél engem; oly nép szolgál nékem, amelyet nem ismertem. |
| 45. | Amint hall a fülök, engedelmeskednek, és idegenek is hizelegnek nékem. |
| 46. | Az idegenek elepedtek, és reszketve jőnek elő zárt helyeikből. |
| 47. | Él az Úr és áldott az én kősziklám, magasztaltassék hát az én idvességemnek Istene! |
| 48. | Az Isten, aki bosszút áll értem, és népeket hajlít alám; |
| 49. | Aki megment engem ellenségeimtől. Még az ellenem felkelők fölött is felmagasztalsz engem, az erőszakos embertől megszabadítasz engem. |
| 50. | Azért dicsérlek téged, Uram, a nemzetek között, és éneket zengek a te nevednek. |
| 51. | Nagy segítséget ád az ő királyának és irgalmasságot cselekszik az ő felkentjével, Dáviddal és az ő magvával mindörökké. |