| 1. | És lőn, mikor elvégezé Jézus a tizenkét tanítványának adott utasítást, elméne onnan, hogy tanítson és prédikáljon azoknak városaiban. |
| 2. | János pedig, mikor meghallotta a fogságban a Krisztus cselekedeteit, elküldvén kettőt az ő tanítványai közül, |
| 3. | Monda néki: Te vagy-é az, aki eljövendő, vagy mást várjunk? |
| 4. | És felelvén Jézus, monda nékik: Menjetek el és jelentsétek Jánosnak, amiket hallotok és láttok: |
| 5. | A vakok látnak, és a sánták járnak; a poklosok megtisztulnak és a siketek hallanak; a halottak föltámadnak, és a szegényeknek evangyéliom hirdettetik; |
| 6. | És boldog, aki én bennem meg nem botránkozik. |
| 7. | Mikor pedig azok elmentek vala, szólni kezde Jézus a sokaságnak Jánosról: Mit látni mentetek ki a pusztába? Nádszálat-é, amit a szél hajtogat? |
| 8. | Hát mit látni mentetek ki? Puha ruhába öltözött embert-é? Ímé akik puha ruhákat viselnek, a királyok palotáiban vannak. |
| 9. | Hát mit látni mentetek ki? Prófétát-é? Bizony, mondom néktek, prófétánál is nagyobbat! |
| 10. | Mert ő az, akiről meg van írva: Ímé én elküldöm az én követemet a te orcád előtt, aki megkészíti előtted a te útadat. |
| 11. | Bizony mondom néktek: az asszonyoktól szülöttek között nem támadott nagyobb Keresztelő Jánosnál; de aki legkisebb a mennyeknek országában, nagyobb nálánál. |
| 12. | A Keresztelő János idejétől fogva pedig mind mostanig erőszakoskodnak a mennyek országáért, és az erőszakoskodók ragadják el azt. |
| 13. | Mert a próféták mindnyájan és a törvény Jánosig prófétáltak vala. |
| 14. | És, ha be akarjátok venni, Illés ő, aki eljövendő vala. |
| 15. | Akinek van füle a hallásra, hallja. |
| 16. | De kihez hasonlítsam ezt a nemzetséget? Hasonlatos a gyermekekhez, akik a piacon ülnek, és kiáltoznak az ő társaiknak, |
| 17. | És ezt mondják: Sípoltunk néktek, és nem táncoltatok; siralmas énekeket énekeltünk néktek, és nem sírtatok. |
| 18. | Mert eljött János, aki sem eszik, sem iszik, és azt mondják: Ördög van benne. |
| 19. | Eljött az embernek Fia, aki eszik és iszik, és ezt mondják: Ímé a nagy étü és részeges ember, a vámszedők és bűnösök barátja! És igazoltaték a bölcseség az ő fiaitól. |
| 20. | Ekkor elkezdé szemökre hányni ama városoknak, amelyekben legtöbb csodái lőnek, hogy nem tértek vala meg: |
| 21. | Jaj néked Korazin! Jaj néked Bethsaida! Mert ha Tirusban és Sidonban történnek vala azok a csodák, amelyek bennetek lőnek, rég megtértek volna gyászruhában és hamuban. |
| 22. | De mondom néktek: Tirusnak és Sidonnak könnyebb dolga lesz az ítélet napján, hogynem néktek. |
| 23. | Te is Kapernaum, aki az égig felmagasztaltattál, a pokolig fogsz megaláztatni; mert ha Sodomában történnek vala azok a csodák, amelyek te benned lőnek, mind e mai napig megmaradt volna. |
| 24. | De mondom néktek, hogy Sodoma földének könnyebb dolga lesz az ítélet napján, hogynem néked. |
| 25. | Abban az időben szólván Jézus, monda: Hálákat adok néked, Atyám, mennynek és földnek Ura, hogy elrejtetted ezeket a bölcsek és az értelmesek elől, és a kisdedeknek megjelentetted. |
| 26. | Igen, Atyám, mert így volt kedves te előtted. |
| 27. | Mindent nékem adott át az én Atyám, és senki sem ismeri a Fiút, csak az Atya; az Atyát sem ismeri senki, csak a Fiú, és akinek a Fiú akarja megjelenteni. |
| 28. | Jőjjetek én hozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és megterheltettetek, és én megnyugosztlak titeket. |
| 29. | Vegyétek föl magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tőlem, hogy én szelid és alázatos szívű vagyok: és nyugalmat találtok a ti lelkeiteknek. |
| 30. | Mert az én igám gyönyörűséges, és az én terhem könnyű. |