| 1. | Ha azzal vétkezik valaki, hogy hallotta a káromló beszédet, és bizonyság lehetne, hogy látta, vagy tudja: ha meg nem jelenti azt, de hordozza az ő vétségének terhét; |
| 2. | Vagy ha valaki illet akármely tisztátalan dolgot, akár tisztátalan vadnak, akár tisztátalan baromnak, akár tisztátalan féregnek holttestét, és nem tud arról, hogy tisztátalanná lesz és vétkezik; |
| 3. | Vagy ha illeti az ember tisztátalanságát, akármi tisztátalanságát, amely tisztátalanná tesz, és nem tudta azt, hanem azután értette meg, hogy vétkezett; |
| 4. | Vagy ha valaki hirtelenkedve tesz esküt az ő ajkaival rosszra vagy jóra, vagy akármi az, amire hirtelenkedve esküszik az ember, ha nem tudott arról, de azután megértette, hogy azok közül valamelyikben vétkezett: |
| 5. | Akkor, mivelhogy vétkezett ezek közül valamelyikben, vallja meg, hogy mi az, amiben bűnössé lett; |
| 6. | És vigyen az ő vétkéért az Úrnak, az ő bűnéért, amelyet elkövetett, egy nőstény bárányt vagy kecskét a nyájból, bűnért való áldozatul. Ekképpen szerezzen néki engesztelést a pap az ő bűnéért. |
| 7. | Ha pedig nincsen egy bárányhoz való módja: vigyen az ő vétkéért való áldozatra két gerlicét vagy két galambfiat az Úrnak, az egyiket bűnért való áldozatul, a másikat egészen égőáldozatul. |
| 8. | És vigye azokat a paphoz; az pedig áldozza meg először azt, amely bűnért való áldozat, és tekerje ki annak fejét nyakcsigájánál, úgy, hogy el ne szakassza. |
| 9. | És hintsen a bűnért való áldozat véréből az oltár oldalára, a többi vért pedig nyomják ki az oltár aljára; bűnért való áldozat ez. |
| 10. | A másikat készítse el egészen égőáldozatul, úgy, amint szokás; ekképpen szerez néki engesztelést a pap az ő bűnéért, amelyet elkövetett, és megbocsáttatik néki. |
| 11. | Ha pedig nincs módja két gerlicéhez vagy két galambfihoz sem: vigyen áldozatul az, aki vétkezett, egy efa lánglisztnek tizedrészét bűnért való áldozatul; ne tegyen ahhoz olajat, és ne adjon ahhoz tömjént, mert bűnért való áldozat ez. |
| 12. | És vigye azt a paphoz, és markolja ki abból a pap teli marokkal az emlékeztető részét, és füstölögtesse el az oltáron az Úrnak tűzáldozataival. Bűnért való áldozat az. |
| 13. | Így szerezzen néki engesztelést a pap az ő bűnéért, amelyet elkövetett valamivel ama bűnök közül, és megbocsáttatik néki. És legyen a papé, mint az ételáldozat. |
| 14. | Azután szóla az Úr Mózesnek, mondván: |
| 15. | Ha valaki hűtlenséget követ el, és tévedésből vétkesen elvesz az Úrnak szentelt dolgokból: vigyen az ő vétkéért való áldozatot az Úrnak, egy ép kost a nyájból, amint te becsülöd, ezüst siklusokban, a szent siklus szerint, vétekért való áldozatul. |
| 16. | És amit vétkesen elvett a szent dologból, azt fizesse meg, és tegye hozzá az ötödrészét, és adja azt a papnak. Így szerez néki engesztelést a pap a vétekért való áldozat kosával, és megbocsáttatik néki. |
| 17. | Hogyha vétkezik valaki, és cselekszik valamit az Úrnak valamely parancsolata ellen, amit nem kell cselekedni, ha nem tudta is: vétkessé lesz, és hordozza az ő vétségének terhét: |
| 18. | Vigyen azért a nyájból egy ép kost a paphoz, a te becslésed szerint, bűnért való áldozatul, és szerezzen néki engesztelést a pap az ő tévedéséért, amelylyel tudatlanságból tévedett, és megbocsáttatik néki. |
| 19. | Bűnért való áldozat ez, mivelhogy bűnt követett el az Úr ellen. |