1.	Akkor felele a sukhi Bildád, és monda:
2.	Meddig szólasz még efféléket, és lesz a te szádnak beszéde sebes szél?
3.	Elforgatja-é Isten az ítéletet, avagy a Mindenható elforgatja-é az igazságot?
4.	Ha a te fiaid vétkeztek ellene, úgy az ő gonoszságuk miatt vetette el őket.
5.	De ha te az Istent buzgón keresed, és a Mindenhatóhoz bocsánatért könyörögsz;
6.	Ha tiszta és becsületes vagy, akkor legott felserken éretted, és békességessé teszi a te igazságodnak hajlékát.
7.	És ha előbbi állapotod szegényes volt, ez utáni állapotod boldog lesz nagyon.
8.	Mert kérdezd meg csak az azelőtti nemzedéket, és készülj csak fel az ő atyáikról való tudakozódásra!
9.	Mert mi csak tegnapiak vagyunk és semmit nem tudunk, mert a mi napjaink csak árnyék e földön.
10.	Nem tanítanak-é meg azok téged? Nem mondják-é meg néked, és nem beszélik-é meg szívök szerint néked?!
11.	Felnövekedik-é a káka mocsár nélkül, felnyúlik-é a sás víz nélkül?
12.	Még gyenge korában, ha fel nem szakasztják is, minden fűnél elébb elszárad.
13.	Ilyenek az ösvényeik mindazoknak, akik Istenről elfeledkeznek, és a képmutatónak reménysége is elvész.
14.	Mivel szétfoszol bizakodása, és bizodalma olyan lesz, mint a pókháló.
15.	Házára támaszkodik, és nem áll meg; kapaszkodik belé, és nem marad meg.
16.	Bő nedvességű ez a napfényen is, és ágazata túlnő a kertjén.
17.	Gyökerei átfonódnak a kőhalmon; átfúródnak a szikla-rétegen.
18.	Ámha kiirtják helyéről, megtagadja ez őt: Nem láttalak!
19.	Ímé ez az ő pályájának öröme! És más hajt ki a porból.
20.	Ímé az Isten nem veti meg az ártatlant, de a gonoszoknak sem ád előmenetelt.
21.	Még betölti szádat nevetéssel, és ajakidat vigassággal.
22.	Gyűlölőid szégyenbe öltöznek, és a gonoszok sátora megsemmisül.