1. |
Ezek ama levél szavai, amelyet Jeremiás próféta külde Jeruzsálemből a fogságban való vének maradékainak, és a papoknak és a prófétáknak, és az egész népnek, amelyet fogva vitt vala el Nabukodonozor Jeruzsálemből Babilonba. |
2. |
(Miután Jékóniás király és a királyné és az udvari szolgák, Júda és Jeruzsálem fejedelmei és az ács és a kovácsmester kijövének Jeruzsálemből.) |
3. |
Elasának a Sáfán fiának, és Gamariának a Hilkiás fiának keze által, akiket Sedékiás, Júda királya küldött Nabukodonozorhoz, a babiloni királyhoz Babilonba, mondván: |
4. |
Ezt mondja a Seregek Ura, Izráel Istene mindama foglyoknak, akiket Jeruzsálemből Babilonba vitettem: |
5. |
Építsetek házakat és lakjatok azokban, plántáljatok kerteket és egyétek azoknak gyümölcseit. |
6. |
Vegyetek magatoknak feleségeket és szűljetek fiakat és leányokat, és a fiaitokat is házasítsátok meg, a leányaitokat pedig adjátok férjhez, és szűljenek fiakat és leányokat, és szaporodjatok meg ott, és meg ne kevesedjetek. |
7. |
És igyekezzetek a városnak jólétén, amelybe fogságra küldöttelek titeket, és könyörögjetek érette az Úrnak; mert annak jóléte lesz a ti jólétetek. |
8. |
Mert ezt mondja a Seregek Ura, Izráel Istene: Ne hitessenek el titeket a ti prófétáitok, akik közöttetek vannak, se a ti jövendőmondóitok, és ne figyelmezzetek a ti álmaitokra, amelyeket álmodoztok. |
9. |
Mert ők hamisan prófétálnak néktek az én nevemben: Nem küldöttem őket, azt mondja az Úr. |
10. |
Mert ezt mondja az Úr: Mihelyt eltelik Babilonban a hetven esztendő, meglátogatlak titeket és betöltöm rajtatok az én jó szómat, hogy visszahozzalak titeket e helyre. |
11. |
Mert én tudom az én gondolatimat, amelyeket én felőletek gondolok, azt mondja az Úr; békességnek és nem háborúságnak gondolata, hogy kivánatos véget adjak néktek. |
12. |
Akkor segítségre hívtok engem, és elmentek és imádtok engem, és meghallgatlak titeket. |
13. |
És kerestek engem és megtaláltok, mert teljes szívetekből kerestek engem. |
14. |
És megtaláltok engem, azt mondja az Úr, és visszahozlak a fogságból, és összegyűjtlek titeket minden nemzet közül és mindama helyekről, ahová kiűztelek titeket, azt mondja az Úr, és visszahozlak e helyre, ahonnan számkivetettelek titeket. |
15. |
Mert ezt mondjátok: Támasztott nékünk az Úr prófétákat Babilonban is. |
16. |
Mert ezt mondja az Úr a királynak, aki Dávid székében ül, és az egész népnek, amely e városban lakik, tudniillik a ti atyátok fiainak, akik nem mentek el veletek a fogságra: |
17. |
Ezt mondja a Seregek Ura: Ímé, én reájok küldöm a fegyvert, az éhséget és a döghalált, és olyanokká teszem őket, amilyenek a keserű fügék, amelyek a rosszaság miatt ehetetlenek. |
18. |
És üldözöm őket fegyverrel, éhséggel és döghalállal, és rettenetessé teszem őket a föld minden országára, átokká és csudává és szörnyűséggé és mindama nemzetnek gúnyjává, amelyek közé kivetettem őket. |
19. |
Azért mert nem hallgattak az én beszédeimre, azt mondja az Úr, amelyeket én üzentem nékik az én szolgáim, a próféták által, jó reggel elküldvén, de nem hallgattátok, azt mondja az Úr. |
20. |
Ti azért, ti foglyok, halljátok meg az Úrnak szavát mindnyájan, akiket Jeruzsálemből Babilonba küldtem. |
21. |
Ezt mondja a Seregek Ura, az Izráel Istene Akhábra a Kolája fiára, és Sedékiásra a Mahásiás fiára, akik hamisan prófétálnak néktek az én nevemben: Ímé, én odaadom őket Nabukodonozornak, Babilon királyának kezébe, és szemeitek láttára megöli őket. |
22. |
És mind azokról vesznek átokformát a Júdából való foglyok, akik Babilonban vannak, mondván: Tegyen téged az Úr olyanná, mint Sedékiást és mint Akhábot, akiket tűzzel égetett meg a babiloni király. |
23. |
Mert istentelenséget cselekedtek Izráelben, és paráználkodtak az ő felebarátjaik feleségével, és az én nevemben hazugságot szóltak, amit nem parancsoltam nékik. Én pedig tudom azt, és bizonyság vagyok, azt mondja az Úr! |
24. |
A nehelámiti Semájának is szólj, ezt mondván: |
25. |
Így szól a Seregek Ura, az Izráel Istene, mondván: Mivelhogy te levelet küldöttél a magad nevével az egész néphez, amely Jeruzsálemben van, és Sofóniás paphoz, a Mahásiás fiához; és az összes papokhoz, mondván: |
26. |
Az Úr tett téged pappá Jojáda pap helyébe, hogy felügyelők legyenek az Úr házában minden bolond férfiún, és prófétálni akarón, hogy vessed ezt a tömlöcbe és a kalodába. |
27. |
Most azért, miért nem dorgáltad meg az Anatóthbeli Jeremiást, aki néktek prófétál? |
28. |
Sőt még hozzánk küldött Babilonba, ezt mondván: Hosszú lesz az! Építsetek házakat és lakjatok bennök, plántáljatok kerteket és éljetek azoknak gyümölcseivel. |
29. |
És elolvasá Sofóniás pap e levelet a Jeremiás próféta hallására. |
30. |
És szóla az Úr Jeremiásnak, mondván: |
31. |
Küldj el mind a foglyokhoz, mondván: Ezt mondja az Úr a nehelámiti Semája felől: Mivelhogy prófétált néktek Semája, holott én nem küldtem őt, és hazugsággal biztatott titeket; |
32. |
Azért ezt mondja az Úr: Ímé, én megfenyítem a nehelámiti Semáját és az ő magvát; nem lesz néki embere, aki lakjék e nép között, és nem látja a jót, melyet én az én népemmel cselekszem, azt mondja az Úr; mert az Úr ellen való szót szólott. |