| 1. | És meghallá Jethró, Midián papja, Mózes ipa, mindazt amit Isten Mózessel és Izráellel az ő népével cselekedett vala, hogy kihozta az Úr Izráelt Égyiptomból. |
| 2. | És felvevé Jethró, a Mózes ipa Cipporát, a Mózes feleségét miután haza bocsátotta őt - |
| 3. | És az ő két fiát is, akik közül az egyiknek neve Gersom, mert azt mondotta vala: Bujdosó valék az idegen földön; |
| 4. | A másiknak neve pedig Eliézer; mert: Az én atyám Istene segítségül volt nékem és megszabadított engem a Faraó fegyverétől. |
| 5. | Eljuta tehát Jethró, a Mózes ipa, az ő fiaival és feleségével Mózeshez a pusztába, ahol ő táborozott vala az Isten hegye mellett. |
| 6. | És megizené Mózesnek: Én Jethró a te ipad megyek te hozzád a te feleségeddel és az ő két fia is ő vele. |
| 7. | Kiméne azért Mózes az ő ipa eleibe és meghajtá magát és megcsókolá őt; és megkérdék egymást állapotuk felől és bemenének a sátorba. |
| 8. | És elbeszélé Mózes az ő ipának mind azt, amit az Úr a Faraóval és az Égyiptombeliekkel cselekedett vala Izráelért; mindazt a sok bajt, amelyek útközben érték vala őket, és mimódon szabadította meg őket az Úr. |
| 9. | És örvendeze Jethró mindazon a jón, amit az Úr az Izráellel cselekedett vala, hogy megszabadítá őt az Égyiptombeliek kezéből. |
| 10. | És monda Jethró: Áldott legyen az Úr, aki megszabadított titeket az Égyiptombeliek kezéből és a Faraó kezéből; aki megszabadította a népet az Égyiptombeliek keze alól. |
| 11. | Most tudom már, hogy nagyobb az Úr minden istennél; mert az lett vesztökre, amivel ellenök vétkeztek. |
| 12. | És Jethró, a Mózes ipa égőáldozattal és véresáldozattal áldozék az Istennek; Áron pedig és Izráel minden vénei jövének, hogy kenyeret egyenek a Mózes ipával Isten előtt. |
| 13. | És lőn másod napon, leűle Mózes törvényt tenni a népnek; a nép pedig áll vala Mózes előtt reggeltől estig. |
| 14. | S amikor látja vala Mózes ipa mind azt, amit ő a néppel cselekedék, monda: Mi dolog az, amit te a néppel cselekszel; miért űlsz te egymagad, mind az egész nép pedig előtted áll reggeltől estig? |
| 15. | És monda Mózes az ő ipának: Mert a nép Isten akaratát tudakolni jön hozzám; |
| 16. | Ha ügyök-bajok van, én hozzám jőnek és törvényt teszek az ember között és felebarátja között és tudtára adom az Isten végezéseit és törvényeit. |
| 17. | Mózes ipa pedig monda néki: Nem jó az, amit te cselekszel. |
| 18. | Felettébb kifáradsz te is, ez a nép is, amely veled van; mert erőd felett való dolog ez, nem végezheted azt egymagad. |
| 19. | Most azért hallgass az én szavamra, tanácsot adok néked és az Isten veled lesz. Te légy a népnek szószólója az Isten előtt, és te vidd az ügyeket Isten eleibe. |
| 20. | És tanítsd őket a rendeletekre és törvényekre és add tudtokra az útat, amelyen járniok kell és a tenni valót, amelyet tenniök kell. |
| 21. | És szemelj ki magad az egész nép közül derék, istenfélő férfiakat, igazságos férfiakat, akik gyűlölik a haszonlesést és tedd közöttük előljárókká, ezeredesekké, századosokká, ötvenedesekké és tizedesekké. |
| 22. | Ezek tegyenek ítéletet a népnek minden időben, úgy hogy minden nagyobb ügyet te elődbe hozzanak, minden csekélyebb dologban pedig ők ítéljenek; így könnyítve lesz rajtad, ha azt veled együtt hordozzák. |
| 23. | Ha ezt cselekszed és az Isten is parancsolja néked: megállhatsz és az egész nép is helyére jut békességben. |
| 24. | És hallgata Mózes az ő ipa szavára és mindazt megtevé, amit mondott vala. |
| 25. | És választa Mózes az egész Izráelből derék férfiakat és a nép fejeivé tevé őket, ezeredesekké, századosokká, ötvenedesekké, és tizedesekké. |
| 26. | És ítélik vala a népet minden időben; a nehéz dolgokat Mózes elé viszik vala, minden kisebb dologban pedig ők ítélnek vala. |
| 27. | És elbocsátá Mózes az ő ipát, és ez elméne hazájába. |