| 1. | Mikor kiírtja az Úr, a te Istened a nemzeteket, akiknek földjét néked adja az Úr, a te Istened, és bírni fogod őket, és lakozol az ő városaikban és az ő házaikban: |
| 2. | Válassz ki magadnak három várost a te földeden, amelyet az Úr, a te Istened ád néked, hogy örököljed azt. |
| 3. | Készítsd meg magadnak az utat azokhoz, és osszad három részre a te országod határát, amelyet az Úr, a te Istened ád néked örökségül; azok arra valók legyenek, hogy minden gyilkos oda meneküljön. |
| 4. | Ez pedig a gyilkos törvénye, aki oda menekül, hogy élve maradjon: Aki nem szándékosan öli meg az ő felebarátját, és nem gyűlöli vala azt azelőtt; |
| 5. | Aki például elmegy az ő felebarátjával az erdőre fát vágni, és meglódul a keze a fejszével, hogy levágja a fát, és leesik a vas a nyeléről, és úgy találja az ő felebarátját, hogy az meghal: az ilyen meneküljön e városok egyikébe, hogy élve maradjon. |
| 6. | Különben a vérbosszuló rokon űzőbe veszi az ő szívének búsulásában, és eléri, ha az út hosszú leend, és agyon üti őt, holott nem méltó a halálra, mivel azelőtt nem gyűlölte azt. |
| 7. | Azért én parancsolom néked, mondván: Három várost válassz magadnak. |
| 8. | Ha pedig az Úr, a te Istened kiterjeszti a te határodat, amint megesküdt a te atyáidnak, és néked adja mind az egész földet, amelynek megadását megígérte volt a te atyáidnak; |
| 9. | (Hogyha megtartod mind e parancsolatot, megtévén azt, amit én ma parancsolok néked, tudniillik, hogy szeressed az Urat, a te Istenedet, és járj az ő utain minden időben): akkor e háromhoz szerezz még három várost. |
| 10. | Hogy ártatlan vér ne ontassék ki a te földeden, amelyet az Úr, a te Istened ád néked örökségül, és hogy a vér ne legyen rajtad. |
| 11. | De hogyha lesz valaki, aki gyűlöli az ő felebarátját, és meglesi azt, és reá támad és úgy üti meg, hogy meghal, és bemenekül valamelyikbe e városok közül: |
| 12. | Akkor az ő városának vénei küldjenek embereket, és vonják ki azt onnét, és adják azt a vérbosszúló rokon kezébe, hogy meghaljon. |
| 13. | Ne nézz reá szánalommal, hanem tisztítsd ki az ártatlan vérontást Izráelből, hogy jól legyen dolgod. |
| 14. | A te felebarátodnak határát el ne told, amely határt az ősök vetettek a te örökségedben, amelyet örökölni fogsz azon a földön, amelyet az Úr, a te Istened ád néked, hogy bírjad azt. |
| 15. | Ne álljon elő egy tanú senki ellen semmiféle hamisság és semmiféle bűn miatt; akármilyen bűnben bűnös valaki, két tanú szavára vagy három tanú szavára álljon a dolog. |
| 16. | Ha valaki ellen gonosz tanú áll elő, hogy pártütéssel vádolja őt: |
| 17. | Akkor álljon az a két ember, akiknek ilyen perök van, az Úr elé, a papok és a bírák elé, akik abban az időben lesznek; |
| 18. | És a bírák vizsgálják meg jól a dolgot, és ha hazug tanú lesz a tanú, aki hazugságot szólott az ő atyjafia ellen: |
| 19. | Úgy cselekedjetek azzal, amint ő szándékozott cselekedni az ő atyjafiával. Így tisztítsd ki közüled a gonoszt; |
| 20. | Hogy akik megmaradnak, hallják meg, és féljenek, és többször ne cselekedjenek te közötted ilyen gonosz dolgot. |
| 21. | Ne nézz reá szánalommal; lelket lélekért, szemet szemért, fogat fogért, kezet kézért, lábat lábért. |