| 1. | Halljátok meg e beszédet, amelyet síródalként szólok ti rólatok, Izráelnek háza! | 
| 2. | Elesett, nem kel fel többé Izráelnek szűze; végig terült az ő földén, és nincs, aki felemelné. | 
| 3. | Bizony így szól az Úr Isten: amely város ezerrel indult ki, százzal marad csak meg; amely pedig százzal indult ki, tízzel marad csak meg Izráel házául. | 
| 4. | Bizony így szól az Úr az Izráel házához: Engem keressetek, és éltek! | 
| 5. | És ne keressétek Béth-Elt; Gilgálba se menjetek; Beér-Sebába se menjetek át. Mert Gilgál fogságba megy. Béth-El pedig semmivé lesz. | 
| 6. | Keressétek az Urat, és éltek, különben reátör, mint a tűz, a József házára és megemészti Béth-Elt, és nem lesz, aki megoltsa. | 
| 7. | Akik ürömmé változtatják az ítéletet és az igazságot földre tiporják. | 
| 8. | Aki a fiastyúkot és a kaszáscsillagot teremtette; aki reggellé változtatja a homályt és a nappalt éjszakává sötétíti; aki hívja a tenger vizeit és kiönti azokat a földnek színére: az Úr annak a neve. | 
| 9. | Aki pusztulással sujtja a hatalmasokat, és pusztulás száll az erősségekre. | 
| 10. | Gyűlölik azt, aki feddőzik a kapuban, és útálják azt, aki feddhetetlenül beszél. | 
| 11. | Annakokáért, mivelhogy tiportátok a szegényt és gabona-ajándékot vesztek tőle: bár faragott kőből építtetek házakat, de nem lakoztok azokban, bár gyönyörűséges szőlőket plántáltok, de nem isztok azoknak borából. | 
| 12. | Mert tudom, hogy sok a ti bűnötök, és nagyok a ti vétkeitek! Igazak nyomorgatói, váltságdíj-szedők vagytok; és elnyomják a szegényeket a kapuban! | 
| 13. | Azért hallgat az eszes ebben az időben, mert gonosz idő ez. | 
| 14. | Keressétek a jót és ne a gonoszt, hogy éljetek, és akkor veletek lesz az Úr, a Seregek Istene, amint mondjátok. | 
| 15. | Gyűlöljétek a gonoszt és szeressétek a jót; állítsátok vissza a kapuban az igazságot; talán megkegyelmez az Úr, a Seregek Istene a József maradékinak. | 
| 16. | Azt mondja azért az Úr, a Seregek Istene, az én Uram: Minden térségen siralom lesz és minden utcán ezt mondják: jaj, jaj! s a szántóvetőt is gyászra hívják, s a sírni tudókat siralomra; | 
| 17. | És minden szőlőben siralom lesz, mert átmegyek te közötted, ezt mondja az Úr. | 
| 18. | Jaj azoknak, akik kívánják az Úrnak napját! Mire való néktek az Úrnak napja? Sötétség az és nem világosság. | 
| 19. | Mintha valaki oroszlán elől szaladna, és medve bukkanna rá; vagy pedig bemenne a házba és kezét a falhoz támasztaná, és kígyó marná meg. | 
| 20. | Nem sötétség lesz-é az Úrnak napja és nem világosság?! Sötétség lesz az, s még hajnalfénye sem lesz. | 
| 21. | Gyűlölöm, megvetem a ti ünnepeiteket, és nem gyönyörködöm a ti összejöveteleitekben. | 
| 22. | Még ha égőáldozatokkal áldoztok is nékem, sőt ételáldozataitokat sem kedvelem; kövér hálaáldozataitokra rá se tekintek. | 
| 23. | Távoztasd el tőlem énekeid zaját, hárfáid pengését sem hallgathatom. | 
| 24. | Hanem folyjon az ítélet, mint a víz, és az igazság, mint a bővizű patak. | 
| 25. | Járultatok-é hozzám véres áldozatokkal s ételáldozatokkal a pusztában negyven éven át, oh Izráel háza?! | 
| 26. | Majd viszitek hát Szikkútot, a ti királyotokat és Kijjunt, a ti képeiteket, a ti isteneitek csillagát, amelyet ti csináltatok magatoknak. | 
| 27. | És Damaskuson túlra száműzlek titeket, azt mondja az Úr, akinek neve Seregeknek Istene. |