1.	A hetedik esztendőben pedig felbátorodván Jójada, szövetséget kötött a századosokkal, Azáriával a Jérohám fiával, Ismáellel a Jóhanán fiával, Azáriával az Obed fiával, Maaséjával az Adája fiával, és Elisafáttal a Zikri fiával;
2.	Akik Júda országát körüljárván, összegyűjték Júdának minden városaiból a Lévitákat és az Izráel családfőit, és jövének Jeruzsálembe.
3.	Szövetséget tőn pedig mind az egész gyülekezet a királylyal az Isten házában, minekutána Jójada ekképpen szólott nékik: Ímé a király fia fog uralkodni, amint az Úr szólott volt a Dávid fiairól;
4.	Azért ez az a dolog, amit cselekednetek kell: Harmadrész közületek, akik a szombatra szoktatok feljönni a papok és a Léviták közül, ajtónálló legyen;
5.	Harmadrész a király házánál, és harmadrész a főkapunál álljon; az egész nép pedig legyen az Úr házának pitvariban;
6.	Senki ne menjen be az Úr házába, hanem csak a papok és akik szolgálnak a Léviták közül, csak ők menjenek be, mert szent dologra rendeltettek; az egész nép tartsa magát az Úr parancsolatjához.
7.	És a Léviták vegyék körül a királyt, fegyvere mindenkinek kezében legyen, és ha valaki bemenne a házba, ott megölettessék; és a király mellett legyetek, mikor bemegy és mikor kijön.
8.	És mind aszerint cselekedének a Léviták és az egész Júda, amint Jójada pap megparancsolá, és kiki maga mellé vevé az ő embereit, mindazokat, akik felmennek vala a szombatra, mind akik kijőnek vala szombaton; mert Jójada pap nem ereszté el a csapatokat.
9.	És Jójada pap a századosoknak azokat a dárdákat, paizsokat és páncélokat adá, amelyek Dávid királyéi voltak, amelyek az Isten házában valának.
10.	És állítá az egész népet, mindenkinek fegyvere kezében lévén, a ház jobb oldalától fogva a ház bal oldaláig, az oltár mellett és a ház mellett a király körül.
11.	Akkor kihozák a király fiát, és reá tevék a koronát és a bizonyságtételt, és királylyá tevék őt, és megkenék őt Jójada és az ő fiai, mondván: Éljen a király!
12.	Mikor pedig meghallotta Athália a futkosó nép szavát, akik a királyt dícsérik vala; akkor ő is felméne a nép közé az Úr házába.
13.	És mikor látta, hogy a király az ő oszlopánál áll a bejáratnál, s a fejedelmek és a trombitások a király mellett vannak, és hogy az egész föld népe örül, trombitál, s az énekesek a zengő szerszámokkal énekelnek, akik tudósok valának az isteni dícséretben: megszaggatá Athália az ő ruháit, és monda: Árulás, árulás!
14.	És kiküldé Jójada pap a századosokat, a sereg előljáróit, mondván nékik: Vezessétek ki a rendek között; és ha valaki utána menne, fegyverrel ölettessék meg. Mert ezt mondja vala a pap: Ne öljétek meg őt az Úr házában.
15.	Helyet adának azért néki, hogy kimehessen, és mikor jutott volna a király háza felé a lovak kapujáig, ott megölték őt.
16.	Szövetséget tőn pedig Jójada ő maga között, az egész nép között és a király között, hogy ők az Úr népei legyenek.
17.	És beméne az egész sokaság a Baál házába, és azt elrontá, és annak mind oltárait, mind bálványait összetöré; Mattánt pedig, a Baál papját az oltárok előtt ölék meg.
18.	És gondviselőket állíta Jójada az Úr házába, a lévitai papok által, akiket Dávid csoportokba osztott az Úr házában, hogy áldoznának égőáldozatokkal az Úrnak, amint a Mózes törvényében megíratott, nagy vígassággal és énekszóval, a Dávid rendelése szerint.
19.	És állítá az ajtónállókat az Úr házának kapuihoz, hogy be ne mehessen, aki tisztátalan bármely dolog által.
20.	Azután maga mellé vevé a századosokat és a főembereket és akik a nép felett uralkodnak, s az egész ország népét, és kivezetvén a királyt az Úr házából, bemenének a király házának felső kapuján, és ülteték a királyt a királyiszékbe.
21.	És örvendezett a föld minden népe, és a város is megnyugovék; minekutána Atháliát megölék fegyverrel.