| 1. | Legyetek az én követőim, mint én is a Krisztusé. |
| 2. | Dícsérlek pedig titeket atyámfiai, hogy én rólam mindenben megemlékeztek, és amiképpen meghagytam néktek, rendeléseimet megtartjátok. |
| 3. | Akarom pedig, hogy tudjátok, hogy minden férfiúnak feje a Krisztus; az asszonynak feje pedig a férfiú; a Krisztusnak feje pedig az Isten. |
| 4. | Minden férfiú, aki befedett fővel imádkozik avagy prófétál, megcsúfolja az ő fejét. |
| 5. | Minden asszony pedig, aki befedetlen fővel imádkozik avagy prófétál, megcsúfolja az ő fejét, mert egy és ugyanaz, mintha megnyiretett volna. |
| 6. | Mert ha az asszony nem fedi be fejét, nyiretkezzék is meg, hogy ha pedig éktelen dolog asszonynak megnyiretkezni, vagy megberetváltatni, fedezze be az ő fejét. |
| 7. | Mert a férfiúnak nem kell befednie az ő fejét, mivel ő az Istennek képe és dicsősége; de az asszony a férfiú dicsősége. |
| 8. | Mert nem a férfiú van az asszonyból, hanem az asszony a férfiúból. |
| 9. | Mert nem is a férfiú teremtetett az asszonyért, hanem az asszony a férfiúért. |
| 10. | Ezért kell az asszonynak hatalmi jelt viselni a fején az angyalok miatt. |
| 11. | Mindazáltal sem férfiú nincs asszony nélkül, sem asszony férfiú nélkül az Úrban. |
| 12. | Mert amiképpen az asszony a férfiúból van, azonképpen a férfiú is az asszony által, az egész pedig az Istentől. |
| 13. | Magatokban ítéljétek meg: illendő dolog-é asszonynak fedetlen fővel imádni az Istent? |
| 14. | Avagy maga a természet is nem arra tanít-é titeket, hogy ha a férfiú nagy hajat visel, csúfsága az néki? |
| 15. | Az asszonynak pedig, ha nagy haja van, ékesség az néki; mert a haj fátyol gyanánt adatott néki. |
| 16. | Ha pedig valakinek tetszik versengeni, nekünk olyan szokásunk nincsen, sem az Isten gyülekezeteinek. |
| 17. | Ezt pedig tudtotokra adván, nem dícsérlek, hogy nem haszonnal, hanem kárral gyűltök egybe. |
| 18. | Mert először is, mikor egybegyűltök a gyülekezetben, hallom, hogy szakadások vannak köztetek; és valami részben hiszem is. |
| 19. | Mert szükség, hogy szakadások is legyenek köztetek, hogy a kipróbáltak nyilvánvalókká legyenek ti köztetek. |
| 20. | Mikor tehát egybegyűltök egyazon helyre, nincs úrvacsorájával való élés: |
| 21. | Mert kiki az ő saját vacsoráját veszi elő az evésnél; és némely éhezik, némely pedig dőzsöl. |
| 22. | Hát nincsenek-é házaitok az evésre és ivásra? Avagy az Isten gyülekezetét vetitek-é meg, és azokat szégyenítitek-é meg, akiknek nincsen? Mit mondjak néktek? Dícsérjelek-é titeket ebben? Nem dícsérlek. |
| 23. | Mert én az Úrtól vettem, amit néktek előtökbe is adtam: hogy az Úr Jézus azon az éjszakán, melyen elárultaték, vette a kenyeret, |
| 24. | És hálákat adván, megtörte és ezt mondotta: Vegyétek, egyétek! Ez az én testem, mely ti érettetek megtöretik; ezt cselekedjétek az én emlékezetemre. |
| 25. | Hasonlatosképpen a pohárt is vette, minekutána vacsorált volna, ezt mondván: E pohár amaz új testamentom az én vérem által; ezt cselekedjétek, valamennyiszer isszátok az én emlékezetemre. |
| 26. | Mert valamennyiszer eszitek e kenyeret és isszátok e pohárt, az Úrnak halálát hirdessétek, amíg eljövend. |
| 27. | Azért aki méltatlanul eszi e kenyeret, vagy issza az Úrnak poharát, vétkezik az Úr teste és vére ellen. |
| 28. | Próbálja meg azért az ember magát, és úgy egyék abból a kenyérből, és úgy igyék abból a pohárból, |
| 29. | Mert aki méltatlanul eszik és iszik, ítéletet eszik és iszik magának, mivelhogy nem becsüli meg az Úrnak testét. |
| 30. | Ezért van ti köztetek sok erőtlen és beteg, és alusznak sokan. |
| 31. | Mert ha mi ítélnők magunkat, nem ítéltetnénk el. |
| 32. | De mikor ítéltetünk, az Úrtól taníttatunk, hogy a világgal együtt el ne kárhoztassunk. |
| 33. | Azért atyámfiai, mikor egybegyűltök az evésre, egymást megvárjátok. |
| 34. | Ha pedig valaki éhezik, otthon egyék, hogy ítéletre ne gyűljetek egybe. A többire nézve, majd ha hozzátok megyek, rendelkezem. |