Biblia

1
Ének; Aszáf zsoltára.
2
Isten, ne vesztegelj, ne hallgass és ne nyugodjál, Isten!
3
Mert ímé, háborognak ellenségeid, s gyűlölőid fejöket emelik.
4
Néped ellen álnok tanácsot gondolnak s védenceid ellen terveket szőnek.
5
Ezt mondják: Jertek, veszessük el őket, hogy ne legyenek nemzet, hogy ne emlegessék többé Izráel nevét!
6
Mert tanácskoztak együtt, egy szívvel; szövetséget kötöttek ellened:
7
Az Edomiták és Ismáeliták sátrai, a Moábiták és Hagarénusok;
8
A Gebaliták, Ammoniták és Amálekiták, a Filiszteusok Tyrus lakosaival együtt.
9
Az asszir is szövetkezett velök, segítőjévé lettek a Lót fiainak. Szela.
10
Úgy bánj velök, mint Midjánnal, mint Siserával, mint Jábinnal a Kison patakjánál!
11
Akik elvesztek vala Endornál, és a föld szemetjévé lőnek.
12
Tedd őket, fejedelmöket olyanokká, mint Orebet s mint Zeébet, Zebahot és Szalmunát, minden felkentjökkel,
13
Akik ezt mondták: Foglaljuk el magunknak az Isten hajlékait!
14
Én Istenem! Tedd őket olyanokká, amilyen a porfelhő, és amilyen a polyva a szél előtt;
15
Olyanokká, mint a tűz, amely meggyújtja az erdőt, és mint a láng, amely elégeti a hegyeket.
16
Így kergesd őket a te szélvészeddel, és forgószeleddel így rettentsd őket!
17
Töltsd el orcájukat gyalázattal, hogy keressék Uram a te nevedet!
18
Szégyenüljenek meg és rémüljenek el örökké, és piruljanak és pusztuljanak,
19
Hogy megtudják, hogy te, akinek neve Jehova, egymagad vagy felséges Isten az egész földön.