Címlap

Biblia

Károli Gáspár » Jób könyve » 8. fejezet
1
Akkor felele a sukhi Bildád, és monda:
2
Meddig szólasz még efféléket, és lesz a te szádnak beszéde sebes szél?
3
Elforgatja-é Isten az ítéletet, avagy a Mindenható elforgatja-é az igazságot?
4
Ha a te fiaid vétkeztek ellene, úgy az ő gonoszságuk miatt vetette el őket.
5
De ha te az Istent buzgón keresed, és a Mindenhatóhoz bocsánatért könyörögsz;
6
Ha tiszta és becsületes vagy, akkor legott felserken éretted, és békességessé teszi a te igazságodnak hajlékát.
7
És ha előbbi állapotod szegényes volt, ez utáni állapotod boldog lesz nagyon.
8
Mert kérdezd meg csak az azelőtti nemzedéket, és készülj csak fel az ő atyáikról való tudakozódásra!
9
Mert mi csak tegnapiak vagyunk és semmit nem tudunk, mert a mi napjaink csak árnyék e földön.
10
Nem tanítanak-é meg azok téged? Nem mondják-é meg néked, és nem beszélik-é meg szívök szerint néked?!
11
Felnövekedik-é a káka mocsár nélkül, felnyúlik-é a sás víz nélkül?
12
Még gyenge korában, ha fel nem szakasztják is, minden fűnél elébb elszárad.
13
Ilyenek az ösvényeik mindazoknak, akik Istenről elfeledkeznek, és a képmutatónak reménysége is elvész.
14
Mivel szétfoszol bizakodása, és bizodalma olyan lesz, mint a pókháló.
15
Házára támaszkodik, és nem áll meg; kapaszkodik belé, és nem marad meg.
16
Bő nedvességű ez a napfényen is, és ágazata túlnő a kertjén.
17
Gyökerei átfonódnak a kőhalmon; átfúródnak a szikla-rétegen.
18
Ámha kiirtják helyéről, megtagadja ez őt: Nem láttalak!
19
Ímé ez az ő pályájának öröme! És más hajt ki a porból.
20
Ímé az Isten nem veti meg az ártatlant, de a gonoszoknak sem ád előmenetelt.
21
Még betölti szádat nevetéssel, és ajakidat vigassággal.
22
Gyűlölőid szégyenbe öltöznek, és a gonoszok sátora megsemmisül.