1. |
Az én ágyasházamban éjjeleken keresém azt, akit szeret az én lelkem, keresém őt, és meg nem találtam. |
2. |
Immár felkelek és eljárom a várost, a tereket és az utcákat, keresem azt, akit szeret az én lelkem; keresém őt, és nem találám. |
3. |
Megtalálának engem az őrizők, akik a várost kerülik. Mondék nékik: Láttátok-é azt, akit az én lelkem szeret? |
4. |
Alig mentem vala el azoktól, mikor megtaláltam azt, akit az én lelkem szeret. Megragadám őt, el sem bocsátám, mígnem bevivém őt anyám házába, és az én szülőmnek ágyasházába. |
5. |
Kényszerítelek titeket, Jeruzsálemnek leányai, a vadkecskékre, és a mezőnek szarvasira, fel ne költsétek és fel ne serkentsétek a szerelmet, valamíg ő akarja. |
6. |
Kicsoda az, aki feljő a pusztából, mint a füstnek oszlopa? mirhától és tömjéntől illatos, a patikáriusnak minden jó illatú porától. |
7. |
Ímé, ez a Salamon gyaloghintaja, hatvan erős férfi van körülötte, Izráelnek erősei közül! |
8. |
Mindnyájan fegyverfogók, hadakozásban bölcsek, kinek-kinek oldalán fegyvere, az éjszakának félelme ellen. |
9. |
Hálóágyat csinált magának Salamon király a Libánus fáiból. |
10. |
Oszlopait ezüstből csinálta, oldalát aranyból, ágyát biborból, belső része ki van rakva szeretettel, a Jeruzsálemnek leányi által. |
11. |
Jőjjetek ki, és nézzétek, Sionnak leányai, Salamon királyt a koronában, melylyel megkoronázta őt az anyja, az ő eljegyzésének napjára, és az ő szíve vígasságának napjára! |