| 1. | És lőn Józsué halála után, hogy megkérdék az Izráel fiai az Urat, mondván: Ki menjen legelőször közülünk a Kananeusra, hogy hadakozzék ő ellene? |
| 2. | És monda az Úr: Júda menjen! Ímé az ő kezébe adtam azt a földet. |
| 3. | Ekkor monda Júda az ő atyjafiának Simeonnak: Jer velem együtt a nékem sors által jutott örökségbe, hogy hadakozzunk a Kananeus ellen, és én is elmegyek veled a néked sors által jutott örökségbe. És Simeon elméne vele. |
| 4. | És felméne Júda, és kezökbe adá az Úr a Kananeust és a Perizeust, és levágtak közülök Bézekben tízezer embert. |
| 5. | És találák Adonibézeket Bézekben, és hadakozának ő ellene, és megverék a Kananeust és a Perizeust. |
| 6. | És megfutamodott Adonibézek, de űzőbe vevék, és elfogván őt, elvágták kezeinek és lábainak hüvelykújjait. |
| 7. | Ekkor monda Adonibézek: Hetven király szedeget vala asztalom alatt, akiknek elvágattam kezeik és lábaik hüvelykujjait; amint én cselekedtem, úgy fizetett nékem az Isten. Azután elvivék őt Jeruzsálembe, és ott meghala. |
| 8. | Azután Jeruzsálem ellen hadakoztak a Júda fiai, és elfoglalván azt, lakosait levágták fegyvernek élivel, a várost pedig lángba borították. |
| 9. | Azután pedig alámenének a Júda fiai, hogy harcoljanak a hegységen, a déli tartományban és a lapályon lakó Kananeus ellen. |
| 10. | És elment Júda a Hebronban lakó Kananeus ellen, Hebron neve azelőtt Kirjáth-Arba volt, és megverték Sésait, Achimánt és Thalmáit. |
| 11. | Onnan pedig méne Debir lakói ellen. Debir neve pedig azelőtt Kirjáth-Széfer volt. |
| 12. | És monda Káleb: Aki Kirjáth-Széfert megveri és elfoglalja, annak feleségül adom az én leányomat, Akszát. |
| 13. | És elfoglalá azt Othniel, Kénáz fia, Káleb öcscse, és néki adá Akszát, az ő leányát feleségül. |
| 14. | És lőn, hogy amikor eljöve az, biztatá őt, hogy kérjen mezőt az ő atyjától. Leszálla azért a szamárról, Káleb pedig monda néki: Mi bajod van? |
| 15. | Ő pedig monda néki: Adj áldást nékem: mert déli vidékre helyheztettél engem, adj most vízforrásokat is. És néki adá Káleb a felső forrást és az alsó forrást. |
| 16. | És Keneusnak, a Mózes ipának fiai is felmentek a pálmák városából a Júda fiaival a Júda pusztájára, mely délre van Aradtól, és elmentek és letelepedtek a nép között. |
| 17. | És elment Júda az ő atyjafiával, Simeonnal, és megverék a Céfátban lakó Kananeust, és elpusztították azt, és elnevezték a várost Hormának. |
| 18. | Azután elfoglalta Júda Gázát és annak határát, Askelont és annak határát, Ekront és annak határát. |
| 19. | Vala pedig az Úr Júdával, és kiűzé a hegység lakóit; de a völgy lakóit nem lehetett kiűzni, mert vas-szekereik voltak. |
| 20. | És Kálebnek adták Hebront, amint meghagyta volt Mózes, és kiűzé onnan Anák három fiát. |
| 21. | De a Jebuzeust, Jeruzsálemnek lakóját nem űzték el a Benjámin fiai, és ezért lakik a Jebuzeus a Benjámin fiaival Jeruzsálemben még máig is. |
| 22. | És felméne a József háza is, Béthel ellen, és az Úr volt ő vele. |
| 23. | És kikémlelteté a József háza Béthelt. A város neve pedig régenten Lúz volt. |
| 24. | És látának a kémek egy férfiút, aki a városból jött vala, és mondának néki: Mutasd meg a város bejárását, és irgalmasságot cselekszünk veled. |
| 25. | És mikor ez megmutatta nékik a város bejárását, a várost fegyver élére hányták; de azt a férfiút és egész házanépét elbocsáták. |
| 26. | És elment az a férfiú a Khitteusok földére, és várost épített, és elnevezé azt Lúznak. Ez annak neve mind e mai napig. |
| 27. | És nem űzte el Manassé a lakosokat sem Béthseánból és annak mezővárosaiból, sem Taanakból és mezővárosaiból, sem Dórból és mezővárosaiból, sem a Jibleámnak és mezővárosainak lakosait, sem Megiddónak és mezővárosainak lakosait. És a Kananeusnak tetszett ott lakni azon a földön. |
| 28. | És mikor Izráel megerősödött, adófizetőjévé tette a Kananeust; de elűzni nem űzte el. |
| 29. | És Efraim sem űzte ki a Kananeust, aki Gézerben lakott; hanem a Kananeus ott lakott közöttük Gézerben. |
| 30. | Zebulon sem űzte el sem Kitron lakosait, sem Nahalólnak lakóit, hanem közöttük lakozott a Kananeus, és adófizetőikké lettek. |
| 31. | Áser sem űzte el sem Akkó, sem Sidon, sem Akhláb, sem Akzib, sem Helba, sem Afik, sem Rehob lakóit. |
| 32. | És ott lakott Áser a Kananeusok, a föld lakói között, mert nem űzte el őket. |
| 33. | Nafthali sem űzte el sem Béth-Semes lakosait, sem Béth-Anath lakóit, hanem ott lakott a Kananeusok, a föld lakói között, és Béth-Semes és Béth-Anath lakói adófizetőikké lettek. |
| 34. | Az Emoreusok pedig felszorították a Dán fiait a hegységbe, mert nem engedték meg, hogy lejőjjenek a völgybe. |
| 35. | És az Emoreusoknak tetszett ott lakni a Héresz hegységen, Ajalonban és Saalbimban; de mikor a József házának keze rájok nehezedett, adófizetőkké lettek. |
| 36. | Az Emoreusok határa pedig az Akrabbim hágójától és Sélától fölfelé volt. |