Címlap

Biblia

Károli Gáspár » Ézsaiás próféta könyve » 31. fejezet
1
Jaj nékik, akik Égyiptomba mennek segítségért, lovakra támaszkodnak, és a szekerek sokaságában bíznak, és a nagyon erős lovagokban; és nem néznek Izráelnek Szentjére, és az Urat nem keresik.
2
De Ő is bölcs, és hoz veszedelmet, és beszédeit nem változtatja meg; hanem fölkel a gonoszoknak háza ellen és a bűnt cselekvők segítsége ellen.
3
Hiszen Égyiptom ember és nem Isten, és lovai hús és nem lélek, és ha az Úr kinyújtja kezét, megtántorodik a segítő, és elesik a megsegített, és együtt mind elvesznek.
4
Mert így szólott az Úr hozzám: amint mormol az oroszlán és az oroszlánkölyök zsákmánya mellett, amely ellen összehívatnak a pásztorok sereggel, és szavoktól ő meg nem retten, és meg nem ijed sokaságuktól: így száll alá a seregek Ura, hogy hadakozzék a Sion hegyén és halmán!
5
Mint repeső madarak, úgy oltalmazza a seregek Ura Jeruzsálemet, oltalmazván megszabadítja, kimélvén megmenti.
6
Térjetek vissza hát hozzá, akitől oly nagyon elpártolátok, Izráelnek fiai!
7
Mivel ama napon megveti mindenki ezüst bálványait és arany bálványait, amelyeket kezeitek csináltak néktek bűnre.
8
És elesik Assiria, nem férfiú kardjától, és nem ember kardja emészti meg azt; és fut egy kard előtt, és ifjai adófizetők lesznek;
9
És kőszála félelem miatt menekül, és a zászlótól fejedelmei elfutnak, szól az Úr, akinek tüze Sionban van, és kemencéje Jeruzsálemben.