Biblia

1
És felméne Mózes a Moáb mezőségéről a Nébó hegyére, a Piszga tetejére, amely átellenben van Jérikhóval; és megmutatá néki az Úr az egész földet, a Gileádot Dánig;
2
És az egész Nafthalit, Efraim és Manassé földét, az egész Júda földét a túlsó tengerig;
3
És a déli tartományt, és Jérikhónak, a pálmafák városa völgyének környékét, Coárig.
4
És monda néki az Úr: Ez a föld az, amely felől megesküdtem Ábrahámnak, Izsáknak, Jákóbnak, mondván: a te magodnak adom azt. Megengedtem néked, hogy szemeiddel lásd, de oda nem mégy át.
5
És meghala ott Mózes, az Úrnak szolgája a Moáb földén, az Úr szava szerint.
6
És eltemeté őt a völgyben, a Moáb földén, Béth-Peórral átellenben; és senki sem tudja az ő temetésének helyét e mai napig.
7
Mózes pedig száz és húsz esztendős volt, mikor meghalt; nem homályosodott vala meg az ő szeme, sem el nem fogyatkozott vala az ő ereje.
8
És siraták Izráel fiai Mózest a Moáb mezőségén harminc napig; és eltelének a Mózes siratásának, azaz gyászolásának napjai.
9
Józsué, a Nún fia pedig beteljesedék bölcseségnek lelkével; mert Mózes tette vala ő reá kezeit; és hallgatának reá Izráel fiai, és úgy cselekedének, amint parancsolta vala az Úr Mózesnek.
10
És nem támadott többé Izráelben olyan próféta, mint Mózes, akit ismert volna az Úr színről-színre:
11
Mindazokban a jelekben és csudákban, amelyekért küldötte vala őt az Úr, hogy véghez vigye azokat Égyiptom földén, a Faraón, minden ő szolgáján, és az ő egész földén;
12
És mindama hatalmas erőben, és mindama nagy rettenetességben, amelyeket véghez vitt Mózes az egész Izráel szemei előtt.