Címlap

Biblia

Károli Gáspár » Zsoltárok könyve » 115. fejezet
1
Nem nékünk Uram, nem nékünk, hanem a te nevednek adj dicsőséget, a te kegyelmedért és hívségedért!
2
Miért mondanák a pogányok: Hol van hát az ő Istenök?
3
Pedig a mi Istenünk az égben van, és amit akar, azt mind megcselekszi.
4
Azoknak bálványa ezüst és arany, emberi kezek munkája.
5
Szájok van, de nem szólanak; szemeik vannak, de nem látnak;
6
Füleik vannak, de nem hallanak; orruk van, de nem szagolnak;
7
Kezeik vannak, de nem tapintanak, lábaik vannak, de nem járnak, nem szólanak az ő torkukkal.
8
Hasonlók legyenek azokhoz készítőik, és mindazok, akik bíznak bennök!
9
Izráel! te az Úrban bízzál; az ilyenek segítsége és paizsa ő.
10
Áronnak háza! az Úrban bízzál; az ilyenek segítsége és paizsa ő.
11
Akik félitek az Urat, az Úrban bízzatok; az ilyenek segítsége és paizsa ő.
12
Az Úr megemlékezik mi rólunk és megáld minket; megáldja Izráel házát, megáldja Áronnak házát.
13
Megáldja azokat, akik félik az Urat, a kicsinyeket és a nagyokat.
14
Szaporítson titeket az Úr, titeket és a ti fiaitokat.
15
Áldottai vagytok ti az Úrnak, aki teremtette a mennyet és a földet.
16
Az egek az Úrnak egei, de a földet az ember fiainak adta.
17
Nem a meghaltak dicsérik az Urat, sem nem azok, akik alászállanak a csendességbe.
18
De mi áldjuk az Urat mostantól fogva mindörökké. Dicsérjétek az Urat!