| 1. | Igazságot szólok Krisztusban, nem hazudok, lelkiismeretem velem együtt tesz bizonyságot a Szent Lélek által, |
| 2. | Hogy nagy az én szomorúságom és szüntelen való az én szívemnek fájdalma; |
| 3. | Mert kívánnám, hogy én magam átok legyek, elszakasztva a Krisztustól az én atyámfiaiért, akik rokonaim test szerint; |
| 4. | Akik izráeliták, akiké a fiúság és a dicsőség és a szövetségek, meg a törvényadás és az isteni tisztelet és az ígéretek; |
| 5. | Akiké az atyák, és akik közül való test szerint a Krisztus, aki mindeneknek felette örökké áldandó Isten. Ámen. |
| 6. | Nem lehet pedig, hogy meghiúsult legyen az Isten beszéde. Mert nem mindnyájan izráeliták azok, kik Izráeltől valók; |
| 7. | Sem nem mindnyájan fiak, kik az Ábrahám magvából valók; hanem: Izsákban neveztetik néked a te magod. |
| 8. | Azaz, nem a testnek fiai az Isten fiai; hanem az ígéret fiait tekinti magul. |
| 9. | Mert ígéretnek beszéde ez: Ez idő tájban eljövök, és Sárának fia lesz. |
| 10. | Nemcsak pedig, hanem Rebeka is, ki egytől fogant méhében, Izsáktól a mi atyánktól: |
| 11. | Mert mikor még meg sem születtek, sem semmi jót vagy gonoszt nem cselekedtek, hogy az Istennek kiválasztás szerint való végzése megmaradjon, nem cselekedetekből, hanem az elhívótól, |
| 12. | Megmondatott néki, hogy: A nagyobbik szolgál a kisebbiknek. |
| 13. | Miképpen meg van írva: Jákóbot szerettem, Ézsaut pedig gyűlöltem. |
| 14. | Mit mondunk tehát: Vajjon nem igazságtalanság-é ez az Istentől? Távol legyen! |
| 15. | Mert Mózesnek ezt mondja: Könyörülök azon, akin könyörülök, és kegyelmezek annak, akinek kegyelmezek. |
| 16. | Annakokáért tehát nem azé, aki akarja, sem nem azé, aki fut, hanem a könyörülő Istené. |
| 17. | Mert azt mondja az írás a Faraónak, hogy: Azért támasztottalak téged, hogy megmutassam benned az én hatalmamat, és hogy hirdessék az én nevemet az egész földön. |
| 18. | Annakokáért akin akar könyörül, akit pedig akar, megkeményít. |
| 19. | Mondod azért nékem: Miért fedd hát engem? Hiszen az ő akaratának kicsoda áll ellene? |
| 20. | Sőt inkább kicsoda vagy te óh ember, hogy versengsz az Istennel? Avagy mondja-é a készítmény a készítőnek: Miért csináltál engem így? |
| 21. | Avagy nincsen-é a fazekasnak hatalma az agyagon, hogy ugyanazon gyuradékból némely edényt tisztességre, némelyt pedig becstelenségre csináljon? |
| 22. | Ha pedig az Isten az ő haragját megmutatni és hatalmát megismertetni kívánván, nagy békességes tűréssel elszenvedte a harag edényeit, melyek veszedelemre készíttettek, |
| 23. | És hogy megismertesse az ő dicsőségének gazdagságát az irgalom edényein, melyeket eleve elkészített a dicsőségre, mit szólhatsz ellene? |
| 24. | Akikül el is hívott minket nemcsak a zsidók, hanem a pogányok közül is, |
| 25. | Amint Hóseásnál is mondja: Hívom a nem én népemet én népemnek; és a nem szerettet szeretettnek. |
| 26. | És lészen, hogy azon a helyen, ahol ez mondatott nékik: Ti nem vagytok az én népem, ott az élő Isten fiainak fognak hívatni. |
| 27. | Ésaiás pedig ezt kiáltja Izráel felől: Ha Izráel fiainak száma annyi volna is, mint a tenger fövenye, a maradék tartatik meg. |
| 28. | Mert a dolgot bevégezi és rövidre metszi igazságban; mivel rövidesen végez az Úr a földön. |
| 29. | És amint Ésaiás előre megmondotta: Ha a Seregeknek Ura nem hagyott volna nékünk magot, olyanokká lettünk volna, mint Sodoma, és Gomorához volnánk hasonlók. |
| 30. | Mit mondunk hát? Azt, hogy a pogányok, akik az igazságot nem követték, az igazságot elnyerték, még pedig a hitből való igazságot; |
| 31. | Izráel ellenben, mely az igazság törvényét követte, nem jutott el az igazság törvényére. |
| 32. | Miért? Azért, mert nem hitből keresték, hanem mintha a törvény cselekedeteiből volna. Mert beleütköztek a beleütközés kövébe, |
| 33. | Amint meg van írva: Ímé beleütközés kövét és megbotránkozás szikláját teszem Sionba; és aki hisz benne, nem szégyenül meg. |