1. |
Az éneklőmesternek az altashétre; Dávid miktámja. |
2. |
Avagy valóban a néma igazságot szólaltatjátok-é meg? Avagy igazán ítéltek-é ti embernek fiai? |
3. |
Sőt inkább hamisságot forgattok a ti szívetekben! A ti kezeiteknek hamisságát méritek e földön. |
4. |
Eltértek a gonoszok fogantatásuk óta; tévelygenek a hazugok anyjok méhétől kezdve. |
5. |
Mérgök olyan, mint a kígyónak mérge; mint a siket áspisé, amely füleit bedugja. |
6. |
Amely nem hallja a bűbájosoknak szavát, sem a bűvölőét, aki bűbájakban jártas. |
7. |
Isten, rontsd meg az ő fogaikat az ő szájokban; az oroszlánoknak zápfogait törd össze, Uram! |
8. |
Olvadjanak el, folyjanak széllyel, mint a víz; ha felteszi nyilait, legyenek tompultak azok. |
9. |
Legyenek mint a csiga, amely szétfolyván, elmúlik; mint az asszonynak idétlen szülötte, amely nem látta a napot. |
10. |
Mielőtt megéreznék fazekaitok a tövist, mind nyersen, mind égőn elragadja azt a forgószél. |
11. |
Örül az igaz, mikor látja a bosszúállást; lábait mossa a gonosznak vérében. |
12. |
És azt mondja az ember: Bizonyára van jutalma az igaznak; bizony van ítélő Isten e földön! |