Címlap

Biblia

Károli Gáspár » Zsoltárok könyve » 5. fejezet
1
Az éneklőmesternek a nehilótra, Dávid zsoltára.
2
Uram, figyelmezz szavaimra; értsd meg az én sóhajtásomat!
3
Ügyelj az én kiáltásom szavára, én Királyom és én Istenem; mert én hozzád imádkozom!
4
Uram, jó reggel hallgasd meg az én szómat; jó reggel készülök hozzád és vigyázok.
5
Mert nem olyan Isten vagy te, aki hamisságban gyönyörködnél; nem lakhatik tenálad gonosz.
6
Nem állhatnak meg szemeid előtt a kevélyek, gyűlölsz te minden bűnt cselekedőt.
7
Elveszted, akik hazugságot szólnak; a vérszopó és álnok embert útálja az Úr.
8
Én pedig a te kegyelmed sokaságából házadba mehetek; leborulok szent templomodban a te félelmedben.
9
Uram, vezess engem a te igazságodban az én ellenségeim miatt; egyengesd előttem a te útadat!
10
Mert nincsen az ő szájokban egyenesség, belsejök csupa romlottság; nyitott sír az ő torkuk, nyelvökkel hizelkednek.
11
Kárhoztasd őket, oh Isten; essenek el saját tanácsaik által; taszítsd el őket vétkeik sokasága miatt, mert fellázadtak ellened.
12
És majd örülnek mindnyájan, akik bíznak benned; mindörökké vígadjanak, és te megoltalmazod őket, és örvendeznek te benned, akik szeretik a te nevedet.
13
Mert te, Uram, megáldod az igazat, körülveszed a te jóvoltoddal, mint egy paizszsal.