1. |
Az éneklőmesternek, Dávid zsoltára. |
2. |
Szabadíts meg engem, Uram, a gonosz embertől; a zsarnok férfitól védj meg engemet! |
3. |
Akik gonoszt gondolnak szívökben, és minden nap háborút kezdenek. |
4. |
Nyelvöket élesítik, mint a kígyó; áspiskígyó mérge van ajkaik alatt. Szela. |
5. |
Ments meg, oh Uram, a gonosz kezétől; a zsarnok férfitól védj meg engemet! Akik megejteni szándékoznak lépéseimet. |
6. |
Tőrt hánytak elém titkon a kevélyek és köteleket; hálót terítettek ösvényem szélére, hurkokat vetettek elém! Szela. |
7. |
Mondám az Úrnak: Istenem vagy te! Hallgasd meg Uram könyörgésem szavát! |
8. |
Én Uram, Istenem, szabadításom ereje: fedezd be fejemet a háború napján! |
9. |
Ne add meg Uram, amit a gonosz kíván; rossz szándékát ne segítsd elő, mert felfuvalkodik! Szela. |
10. |
A körültem ólálkodóknak fejét borítsa be ajkaiknak átka. |
11. |
Eleven szenek hulljanak reájok; tűzbe vesse őket, örvényekbe, fel ne keljenek! |
12. |
A nyelves ember meg ne maradjon e földön; a zsarnok embert űzze a veszedelem, míg nyaka szakad. |
13. |
Tudom, hogy felfogja az Úr a szegények ügyét, a nyomorultaknak jogát. |
14. |
Csak az igazak magasztalják a te nevedet, s orcád előtt lakoznak az igazságosak. |