| 1. | Grádicsok éneke. Hozzád emelem szemeimet, oh te egekben lakozó! | 
| 2. | Ímé, mint a szolgák szemei uroknak kezére, mint a szolgalány szemei asszonya kezére: úgy néznek szemeink az Úrra, a mi Istenünkre, mígnem megkönyörül rajtunk! | 
| 3. | Könyörülj rajtunk, Uram, könyörülj rajtunk! Mert igen elteltünk gyalázattal. | 
| 4. | Lelkünk igen eltelt a gazdagok csúfolkodásával, és a kevélyek gyalázkodásával. |