Címlap

Biblia

Károli Gáspár » Zsoltárok könyve » 12. fejezet
1
Az éneklőmesternek a seminithre; Dávid zsoltára.
2
Segíts Uram, mert elfogyott a kegyes, mert eltüntek a hívek az emberek fiai közül.
3
Hamisságot szól egyik a másiknak; hizelkedő ajakkal kettős szívből szólnak.
4
Vágja ki az Úr mind a hizelkedő ajkakat, a nyelvet, amely nagyokat mond.
5
Akik ezt mondják: Nyelvünkkel felülkerekedünk, ajkaink velünk vannak; ki lehetne Úr felettünk?
6
A szegények elnyomása miatt, a nyomorultak nyögése miatt legott felkelek, azt mondja az Úr; biztosságba helyezem azt, aki arra vágyik.
7
Az Úr beszédei tiszta beszédek, mint földből való kohóban megolvasztott ezüst, hétszer megtisztítva.
8
Te Uram, tartsd meg őket; őrizd meg őket e nemzetségtől örökké.
9
Köröskörül járnak a gonoszok, mihelyt az alávalóság felmagasztaltatik az emberek fiai közt.