1.	Mint a hó a nyárhoz és az eső az aratáshoz, úgy nem illik a bolondhoz a tisztesség.
2.	Miképpen a madár elmegy és a fecske elrepül, azonképpen az ok nélkül való átok nem száll az emberre.
3.	Ostor a lónak, fék a szamárnak; és vessző a bolondok hátának.
4.	Ne felelj meg a bolondnak az ő bolondsága szerint, hogy ne légy te is ő hozzá hasonlatos;
5.	Felelj meg a bolondnak az ő bolondsága szerint, hogy ne legyen bölcs a maga szemei előtt.
6.	Aki bolond által izen valamit, lábait vagdalja el magának, és bosszúságot szenved.
7.	Mint a sántának lábai lógnak, úgy a bölcsmondás a bolondoknak szájában.
8.	Mint aki követ köt a parittyába, úgy cselekszik, aki a bolondnak tisztességet tesz.
9.	Mint a részeg ember kezébe akad a tövis, úgy akad az eszes mondás a bolondoknak szájába.
10.	Mint a lövöldöző, aki mindent megsebez, olyan az, aki bolondot fogad fel, és aki csavargókat fogad fel.
11.	Mint az eb megtér a maga okádására, úgy a bolond megkettőzteti az ő bolondságát.
12.	Láttál-é oly embert, aki a maga szemei előtt bölcs? A bolond felől jobb reménységed legyen, hogynem mint afelől!
13.	Azt mondja a rest: ordító oroszlán van az úton! oroszlán van az utcákon!
14.	Mint az ajtó forog az ő sarkán, úgy a rest az ő ágyában.
15.	Ha a rest az ő kezét a tálba nyujtotta, resteli azt csak szájához is vinni.
16.	Bölcsebb a rest a maga szemei előtt, mint hét olyan, aki okos feleletet ád.
17.	Kóbor ebet ragad fülön, aki felháborodik a perpatvaron, amely őt nem illeti.
18.	Mint a balga, aki tüzet, nyilakat és halálos szerszámokat lövöldöz,
19.	Olyan az, aki megcsalja az ő felebarátját, és azt mondja: csak tréfáltam!
20.	Ha a fa elfogy, kialuszik a tűz; ha nincs súsárló, megszűnik a háborgás.
21.	Mint az elevenszénre a holtszén, és a fa a tűzre, olyan a háborúságszerző ember a patvarkodásnak felgyujtására.
22.	A fondorlónak beszédei hízelkedők, és azok áthatják a szív belsejét.
23.	Mint a meg nem tisztított ezüst, melylyel valami agyagedényt beborítottak, olyanok a gyulasztó ajkak a gonosz szív mellett.
24.	Az ő beszédeivel másnak tetteti magát a gyűlölő, holott az ő szívében gondol álnokságot.
25.	Mikor kedvesen szól, ne bízzál ő hozzá; mert hét iszonyatosság van szívében.
26.	Elfedeztethetik a gyűlölség csalással; de nyilvánvalóvá lesz az ő gonoszsága a gyülekezetben.
27.	Aki vermet ás másnak, abba belé esik; és aki felhengeríti a követ, arra gurul vissza.
28.	A hazug nyelv gyűlöli az általa megrontott embert, és a hízelkedő száj romlást szerez.