1. |
Még ezek is Salamon példabeszédei, melyeket összeszedegettek Ezékiásnak, a Júda királyának emberei. |
2. |
Az Istennek tisztességére van a dolgot eltitkolni; a királyoknak pedig tisztességére van a dolgot kikutatni. |
3. |
Az ég magasságra, a föld mélységre, és a királyoknak szíve kikutathatatlan. |
4. |
Távolítsd el az ezüstből a salakot, és abból edény lesz az ötvösnek: |
5. |
Távolítsd el a bűnöst a király elől, és megerősíttetik igazsággal az ő széke. |
6. |
Ne dicsekedjél a király előtt, és a nagyok helyére ne állj; |
7. |
Mert jobb, ha azt mondják néked: jer ide fel; hogynem mint levettetned néked a tisztességes előtt, akit láttak a te szemeid. |
8. |
Ne indulj fel a versengésre hirtelen, hogy azt ne kelljen kérdened, mit cselekedjél az után, mikor gyalázattal illet téged a te felebarátod. |
9. |
A te ügyedet végezd el felebarátoddal; de másnak titkát meg ne jelentsd; |
10. |
Hogy ne gyalázzon téged, aki hallja; és a te gyalázatod el ne távozzék. |
11. |
Mint az arany alma ezüst tányéron: olyan a helyén mondott ige! |
12. |
Mint az arany függő és színarany ékesség: olyan a bölcs intő a szófogadó fülnél. |
13. |
Mint a havas hideg az aratásnak idején: olyan a hív követ azoknak, akik őt elbocsátják; mert az ő urainak lelkét megvidámítja. |
14. |
Mint a felhő és szél, melyekben nincs eső: olyan a férfiú, aki kérkedik hamis ajándékkal. |
15. |
Tűrés által engeszteltetik meg a fejedelem, és a szelíd beszéd megtöri a csontot. |
16. |
Ha mézet találsz, egyél amennyi elég néked; de sokat ne egyél, hogy ki ne hányd azt. |
17. |
Ritkán tedd lábadat a te felebarátodnak házába; hogy be ne teljesedjék te veled, és meg ne gyűlöljön téged. |
18. |
Pőröly és kard és éles nyíl az olyan ember, aki hamis bizonyságot szól felebarátja ellen. |
19. |
Mint a romlott fog és kimarjult láb: olyan a hitetlennek bizodalma a nyomorúság idején. |
20. |
Mint aki leveti ruháját a hidegnek idején, mint az ecet a sziksón: olyan, aki éneket mond a bánatos szívű ember előtt. |
21. |
Ha éhezik, aki téged gyűlöl: adj enni néki kenyeret; és ha szomjúhozik: adj néki inni vizet; |
22. |
Mert elevenszenet gyűjtesz az ő fejére, és az Úr megfizeti néked. |
23. |
Az északi szél esőt szül; és haragos ábrázatot a suttogó nyelv. |
24. |
Jobb lakni a tetőnek ormán, mint a háborgó asszonynyal, és közös házban. |
25. |
Mint a hideg víz a megfáradt embernek, olyan a messze földről való jó hírhallás. |
26. |
Mint a megháborított forrás és megromlott kútfő, olyan az igaz, aki a gonosz előtt ingadozik. |
27. |
Igen sok mézet enni nem jó; hát a magunk dicsőségét keresni dicsőség? |
28. |
Mint a megromlott és kerítés nélkül való város, olyan a férfi, akinek nincsen birodalma az ő lelkén! |