| 1. | Mikor leülsz enni az uralkodóval, szorgalmasan reá vigyázz, ki van előtted. |
| 2. | És kést tégy a torkodra, ha mértékletlen vagy. |
| 3. | Ne kivánd az ő csemegéit; mert ezek hazug étkek. |
| 4. | Ne fáraszd magadat ebben, hogy meggazdagulj; ez ilyen testi eszességedtől szünjél meg. |
| 5. | Avagy a te szemeidet veted-é arra? holott az semmi, mert olyan szárnyakat szerez magának nagy hamar, mint a saskeselyű, és az ég felé elrepül! |
| 6. | Ne egyél az irígy szeműnek étkéből, és ne kivánd az ő csemegéit; |
| 7. | Mert mint aki számítgatja a falatot magában, olyan ő: egyél és igyál, azt mondja te néked; de azért nem jó akarattal van tehozzád. |
| 8. | A te falatodat, amelyet megettél, kihányod; és a te ékes beszédidet csak hiába vesztegeted. |
| 9. | A bolondnak hallására ne szólj; mert megútálja a te beszédidnek bölcseségét. |
| 10. | Ne mozdítsd meg a régi határt, és az árváknak mezeibe ne kapj; |
| 11. | Mert az ő megváltójuk erős, az forgatja az ő ügyöket ellened! |
| 12. | Add a te elmédet az erkölcsi tanításra, és a te füleidet a bölcs beszédekre. |
| 13. | Ne vond el a gyermektől a fenyítéket; ha megvered őt vesszővel, meg nem hal. |
| 14. | Te vesszővel vered meg őt: és az ő lelkét a pokolból ragadod ki. |
| 15. | Szerelmes fiam, ha bölcs lesz a te elméd, örvendez a lelkem nékem is. |
| 16. | És vígadoznak az én veséim, a te ajkaidnak igazmondásán. |
| 17. | Ne irígykedjék a te szíved a bűnösökre; hanem az Úr félelmében légy egész napon; |
| 18. | Mert ennek bizonyos vége van; a te várakozásod meg nem csalatkozik. |
| 19. | Hallgass te, fiam, engem, hogy légy bölcs, és jártasd ez úton szívedet. |
| 20. | Ne légy azok közül való, akik borral dőzsölnek; azok közül, akik hússal dobzódnak. |
| 21. | Mert a részeges és dobzódó szegény lesz, és rongyokba öltöztet az aluvás. |
| 22. | Hallgasd a te atyádat, aki nemzett téged; és meg ne útáld a te anyádat, mikor megvénhedik. |
| 23. | Szerezz igazságot, és el ne adj; bölcseséget és erkölcsöt és eszességet. |
| 24. | Igen örül az igaznak atyja, és a bölcsnek szülője annak vígadoz. |
| 25. | Vígadjon a te atyád és a te anyád, és örvendezzen a te szülőd. |
| 26. | Adjad, fiam, a te szívedet nékem, és a te szemeid az én útaimat megőrizzék. |
| 27. | Mert mély verem a tisztátalan asszony, és szoros kút az idegen asszony. |
| 28. | És az, mint a tolvaj leselkedik, és az emberek közt a hitetleneket szaporítja. |
| 29. | Kinek jaj? kinek oh jaj? kinek versengések? kinek panasz? kinek ok nélkül való sebek? kinek szemeknek veressége? |
| 30. | A bornál mulatóknak, akik mennek a jó bor kutatására. |
| 31. | Ne nézd a bort, mily veres színt játszik, mint mutatja a pohárban az ő csillogását; könnyen alá csuszamlik, |
| 32. | Végre, mint a kígyó, megmar, és mint a mérges kígyó, megcsíp. |
| 33. | A te szemeid nézik az idegen asszonyt, és a te elméd gondol gonoszságot. |
| 34. | És olyan leszel, mint aki fekszik a tenger közepiben, és aki fekszik az árbócfának tetején. |
| 35. | Ütöttek engem, nékem nem fájt; vertek, nem éreztem! Mikor ébredek fel? Akkor folytatom, ismét megkeresem azt. |