Címlap

Biblia

Károli Gáspár » Pál Apostolnak Filemonhoz írt levele » 1. fejezet
1
Pál, Krisztus Jézusnak foglya, és Timótheus, az atyafi, Filemonnak, a mi szeretett munkatársunknak,
2
És Appiának, a szeretettnek, és Arkhippusnak, a mi bajtársunknak, és a te házadnál való gyülekezetnek:
3
Kegyelem néktek és békesség Istentől, a mi Atyánktól, és az Úr Jézus Krisztustól.
4
Hálát adok az én Istenemnek mindenkor, emlegetvén téged az én imádságaimban,
5
Mert hallom a te szeretetedet és ama te hitedet, mely van benned az Úr Jézushoz, és minden szentek irányában,
6
Hogy a te hitedben való közösség hathatós legyen, a Krisztus ügyében, minden bennetek levő jónak megismerése által.
7
Mert sok örömünk és vígasztalásunk van a te szeretetedben, hogy a szenteknek szíveik megvídámodtak te általad, atyámfia.
8
Annakokáért jóllehet nagy bátorságom van a Krisztusban, megparancsolni néked azt, ami illendő,
9
A szeretetért inkább kérlek, ilyen lévén, mint Pál, a megvénhedett, most pedig foglya is a Jézus Krisztusnak;
10
Kérlek téged az én fiamért, akit fogságomban szűltem, Onésimusért,
11
Aki egykor tenéked haszontalan volt, most pedig mind néked, mind nékem nagyon hasznos,
12
Kit visszaküldöttem; te pedig őt, azaz az én szívemet, fogadd magadhoz!
13
Őt én magamnál akartam tartani, hogy te helyetted szolgáljon nékem az evangyéliomért szenvedett fogságomban;
14
De a te megkérdezésed nélkül semmit sem akartam cselekedni, hogy jótéteményed ne kényszerítésből, hanem szabad akaratból való legyen.
15
Mert talán azért vált meg tőled ideig-óráig, hogy őt, mint örökkévalót kapd vissza;
16
Nem úgy immár mint szolgát, hanem szolgánál nagyobbat, mint szeretett atyafit, kiváltképpen nékem, mennyivel inkább pedig néked, mind testben, mind az Úrban.
17
Azért, ha engem részestársadnak tartasz, úgy fogadd őt magadhoz, mint engemet.
18
Ha pedig valamit vétett ellened, avagy adós, ezt nekem róvd fel.
19
Én Pál írtam az én kezemmel, én megfizetem: hogy azt ne mondjam néked, hogy te magaddal is adós vagy ezen felül nékem.
20
Bizonyára, atyámfia, jótéteményt várnék tőled az Úrban: vídámítsd meg az én szívemet az Úrban!
21
Bízván a te engedelmességedben, így írtam néked, tudván, hogy annál, amit mondok, többet is fogsz cselekedni.
22
Egyúttal pedig készíts nékem szállást; mert reménylem, hogy a ti imádságaitokért néktek ajándékoztatom.
23
Köszönt téged Epafrás, az én fogolytársam a Krisztus Jézusban,
24
Továbbá Márk, Aristárkhus, Démás és Lukács, az én munkatársaim.
25
A mi Urunk Jézus Krisztusnak kegyelme legyen a ti lelketekkel!