Biblia
- 1
- És megszólalván Jézus, ismét példázatokban beszél vala nékik, mondván:
- 2
- Hasonlatos a mennyeknek országa a királyhoz, aki az ő fiának menyegzőt szerze.
- 3
- És elküldé szolgáit, hogy meghívják azokat, akik a menyegzőre hivatalosak valának; de nem akarnak vala eljőni.
- 4
- Ismét külde más szolgákat, mondván: Mondjátok meg a hivatalosoknak: Ímé, ebédemet elkészítettem, tulkaim és hízlalt állataim levágva vannak, és kész minden; jertek el a menyegzőre.
- 5
- De azok nem törődvén vele, elmenének, az egyik a maga szántóföldjére, a másik a maga kereskedésébe;
- 6
- A többiek pedig megfogván az ő szolgáit, bántalmazák és megölék őket.
- 7
- Meghallván pedig ezt a király, megharaguvék, és elküldvén hadait, azokat a gyilkosokat elveszté, és azoknak városait fölégeté.
- 8
- Akkor monda az ő szolgáinak: A menyegző ugyan készen van, de a hivatalosok nem valának méltók.
- 9
- Menjetek azért a keresztútakra, és akiket csak találtok, hívjátok be a menyegzőbe.
- 10
- És kimenvén azok a szolgák az útakra, begyűjték mind akiket csak találtak vala, jókat és gonoszokat egyaránt. És megtelék a menyegző vendégekkel.
- 11
- Bemenvén pedig a király, hogy megtekintse a vendégeket, láta ott egy embert, akinek nem vala menyegzői ruhája.
- 12
- És monda néki: Barátom, mi módon jöttél ide, holott nincsen menyegzői ruhád? Az pedig hallgata.
- 13
- Akkor monda a király a szolgáknak: Kötözzétek meg a lábait és kezeit, és vigyétek és vessétek őt a külső sötétségre; ott lészen sírás és fogcsikorgatás.
- 14
- Mert sokan vannak a hivatalosok, de kevesen a választottak.
- 15
- Ekkor a farizeusok elmenvén, tanácsot tartának, hogy szóval ejtsék őt tőrbe.
- 16
- És elküldék hozzá tanítványaikat a Heródes pártiakkal, akik ezt mondják vala: Mester, tudjuk, hogy igaz vagy és az Isten útját igazán tanítod, és nem törődöl senkivel, mert embereknek személyére nem nézel.
- 17
- Mondd meg azért nékünk, mit gondolsz: Szabad-é a császárnak adót fizetnünk, vagy nem?
- 18
- Jézus pedig ismervén az ő álnokságukat, monda: Mit kisértgettek engem, képmutatók?
- 19
- Mutassátok nékem az adópénzt. Azok pedig oda vivének néki egy dénárt.
- 20
- És monda nékik: Kié ez a kép, és a felírás?
- 21
- Mondának néki: A császáré. Akkor monda nékik: Adjátok meg azért ami a császáré a császárnak; és ami az Istené, az Istennek.
- 22
- És ezt hallván, elcsodálkozának; és ott hagyván őt, elmenének.
- 23
- Ugyanazon a napon menének hozzá a sadduceusok, akik a feltámadást tagadják, és megkérdezék őt,
- 24
- Mondván: Mester, Mózes azt mondotta: Ha valaki magzatok nélkül hal meg, annak testvére vegye el annak feleségét, és támasszon magot testvérének.
- 25
- Vala pedig minálunk hét testvér: és az első feleséget vevén, meghala; és mivelhogy nem vala magzata, feleségét a testvérére hagyá;
- 26
- Hasonlóképpen a második is, a harmadik is, mind hetediglen.
- 27
- Legutoljára pedig az asszony is meghala.
- 28
- A feltámadáskor azért a hét közül melyiké lesz az asszony? Mert mindeniké vala.
- 29
- Jézus pedig felelvén, monda nékik: Tévelyegtek, mivelhogy nem ismeritek sem az írásokat, sem az Istennek hatalmát.
- 30
- Mert a feltámadáskor sem nem házasodnak, sem férjhez nem mennek, hanem olyanok lesznek, mint az Isten angyalai a mennyben.
- 31
- A halottak feltámadása felől pedig nem olvastátok-é, amit az Isten mondott néktek, így szólván:
- 32
- Én vagyok az Ábrahám Istene, és az Izsák Istene, és a Jákób Istene; az Isten nem holtaknak, hanem élőknek Istene.
- 33
- És a sokaság ezt hallván, csodálkozék az ő tudományán.
- 34
- A farizeusok pedig, hallván, hogy a sadduceusokat elnémította vala, egybegyűlének;
- 35
- És megkérdé őt közülök egy törvénytudó, kisértvén őt, és mondván:
- 36
- Mester, melyik a nagy parancsolat a törvényben?
- 37
- Jézus pedig monda néki: Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből.
- 38
- Ez az első és nagy parancsolat.
- 39
- A második pedig hasonlatos ehhez: Szeresd felebarátodat, mint magadat.
- 40
- E két parancsolattól függ az egész törvény és a próféták.
- 41
- Mikor pedig a farizeusok összegyülekezének, kérdezé őket Jézus,
- 42
- Mondván: Miképpen vélekedtek ti a Krisztus felől? kinek a fia? Mondának néki: A Dávidé.
- 43
- Monda nékik: Miképpen hívja tehát őt Dávid lélekben Urának, ezt mondván:
- 44
- Monda az Úr az én Uramnak: Ülj az én jobb kezem felől, míglen vetem a te ellenségeidet a te lábaid alá zsámolyul.
- 45
- Ha tehát Dávid Urának hívja őt, mi módon fia?
- 46
- És senki egy szót sem felelhet vala néki; sem pedig nem meri vala őt e naptól fogva többé senki megkérdezni.
