1. |
Emlékezzél meg Uram, mi esett meg rajtunk; tekintsd meg és lásd meg gyalázatunkat! |
2. |
A mi örökségünk idegenekre szállt; házaink a jövevényekéi. |
3. |
Apátlan árvák lettünk; anyáink, mint az özvegyek. |
4. |
Vizünket pénzért isszuk, tűzifánkat áron kapjuk. |
5. |
Nyakunknál fogva hajtatunk; elfáradtunk, nincsen nyugtunk. |
6. |
Égyiptomnak adtunk kezet, az assziroknak, hogy jóllakjunk kenyérrel. |
7. |
Apáink vétkeztek; nincsenek; mi hordozzuk vétkeiket. |
8. |
Szolgák uralkodnak rajtunk; nincs aki megszabadítson kezökből. |
9. |
Életünk veszélyeztetésével szerezzük kenyerünket a pusztában levő fegyver miatt. |
10. |
Bőrünk, mint a kemence, megfeketedett az éhség lázától. |
11. |
Az asszonyokat meggyalázták Sionban, a szűzeket Júda városaiban. |
12. |
A fejedelmeket kezökkel akasztották fel; a vének orcáit nem becsülik. |
13. |
Az ifjak a kézi malmot hordozzák, és a gyermekek a fahordásban botlanak el. |
14. |
A vének eltüntek a kapuból, megszüntek az ifjak énekelni. |
15. |
Oda van a mi szívünk öröme, gyászra fordult a mi körtáncunk. |
16. |
Elesett a mi fejünknek koronája, jaj most nékünk mert vétkeztünk! |
17. |
Ezért lett beteg a mi szívünk, ezekért homályosodtak meg a mi szemeink; |
18. |
A Sion hegyéért, hogy elpusztult; rókák futkosnak azon! |
19. |
Te Uram örökké megmaradsz; a te királyi széked nemzedékről nemzedékre! |
20. |
Miért feledkezel el örökre mi rólunk? miért hagysz el minket hosszú időre? |
21. |
Téríts vissza Uram magadhoz és visszatérünk; újítsd meg a mi napjainkat, mint régen. |
22. |
Mert bizony-bizony megvetettél minket; megharagudtál ránk felettébb! |