Biblia
- 1
- Az a beszéd, amelyet az Úr beszélt Jeremiásnak, mondván:
- 2
- Kelj fel és menj le a fazekasnak házába, és ott közlöm veled az én beszédeimet!
- 3
- Lemenék azért a fazekas házába, és ímé ő edényt készít vala a korongon.
- 4
- És elromla az edény, amelyet ő készít vala és amely mint agyag volt a fazekas kezében, és azonnal más edényt készíte belőle, amint a fazekas jobbnak látta megkészíteni.
- 5
- És szóla az Úr nékem, mondván:
- 6
- Vajjon nem cselekedhetem-é veletek úgy, mint ez a fazekas, oh Izráel háza? ezt mondja az Úr. Ímé, mint az agyag a fazekas kezében, olyanok vagytok ti az én kezemben, oh Izráel háza!
- 7
- Hogyha szólok egy nép ellen és ország ellen, hogy kigyomlálom, megrontom és elvesztem:
- 8
- De megtér az a nép az ő gonoszságából, amely ellen szólottam: én is megbánom a gonoszt, amelyet rajta véghezvinni gondoltam.
- 9
- És hogyha szólok a nép felől és ország felől, hogy felépítem, beültetem;
- 10
- De a gonoszt cselekszi előttem, és nem hallgat az én szómra: akkor megbánom a jót, amelylyel vele jót tenni akartam.
- 11
- Most azért beszélj csak a Júda férfiaival és Jeruzsálem lakosaival, mondván: Ezt mondja az Úr: Ímé, én veszedelmet készítek ellenetek és tervet tervezek ellenetek! Nosza, térjetek meg, kiki a maga gonosz útáról, és jobbítsátok meg útaitokat és cselekedeteiteket!
- 12
- Ők pedig azt mondják: Hagyd el! Mert mi a magunk gondolatai után megyünk, és mindnyájan a mi gonosz szívünk hamisságát cselekesszük.
- 13
- Azért ezt mondja az Úr: Kérdezzétek csak meg a népeket: kicsoda hallott vala ilyeneket? Igen útálatosan cselekedett Izráel leánya!
- 14
- Elhagyja-é a mezőség szikláját a Libanon hava? Vajjon kiszáríthatók-é a felfakadó, csörgedező, hullámzó vizek?
- 15
- Ám az én népem elfeledkezett rólam; a hiábavalónak áldozik; elcsábították őket az ő útaikról, az ősrégi nyomról, hogy ösvényeken, járatlan úton járjanak;
- 16
- Hogy pusztasággá tegyem földjüket, örökös csúfsággá, hogy aki átmegy rajta, elálmélkodjék és fejét csóválja.
- 17
- Mint keleti szél szórom szét őket az ellenség előtt, háttal és nem arccal nézek reájok az ő pusztulásuk napján.
- 18
- Ők pedig mondák: Jertek és tervezzünk terveket Jeremiás ellen, mert nem vész el a törvény a paptól, sem a tanács a bölcstől, sem az ige a prófétától! Jertek el és verjük meg őt nyelvvel, és ne hallgassunk egy szavára sem!
- 19
- Figyelmezz reám Uram, és az én pereseimnek szavát is halld meg!
- 20
- Hát rosszal fizetnek-é a jóért, hogy ők vermet ásnak nékem? Emlékezzél! Előtted álltam, hogy javokra beszéljek, hogy elfordítsam rólok haragodat.
- 21
- Azért juttasd fiaikat éhségre és hányd őket fegyver hegyére, hogy legyenek az ő asszonyaik magtalanokká és özvegyekké; férjeik pedig legyenek halál martalékává, ifjaikat fegyver verje le a harcon.
- 22
- Kiáltás hallattassék házaikból, mikor sereggel törsz reájok hirtelen, mert vermet ástak, hogy elfogjanak engem, és tőrt vetettek lábaimnak.
- 23
- Te pedig Uram, tudod minden ellenem való gyilkos szándékukat; ne kegyelmezz meg bűneik miatt, és ne töröld ki vétkeiket orcád elől, hanem veszni valók legyenek előtted; a te haragod idején bánj el velök!