| 1. | És lőn az Úr beszéde hozzám, mondván: |
| 2. | Te pedig, embernek fia, kezdj gyászéneket Tírusról. |
| 3. | És mondjad Tírusnak: Ki lakol a tenger révhelyein, ki a népek között kereskedik sok sziget felé, így szól az Úr Isten: Oh Tírus, te ezt mondtad: Én tökéletes szépségben vagyok. |
| 4. | A tengerek szívében vannak határaid, építőid tökéletessé tették szépségedet. |
| 5. | Senir ciprusaiból építették mindkét oldaladat, cédrust hoztak a Libánonról, hogy árbócfát csináljanak néked. |
| 6. | Básán cserfáiból csinálták evezőidet; evezőpadjaidat a ciprusiak szigeteiről való sudar cédrusba foglalt elefántcsontból csinálták. |
| 7. | Égyiptomi hímes fehér gyolcs vala vitorlád, hogy legyen zászlód; Elisának szigeteiről való kék és piros bíbor volt sátrad borítékja. |
| 8. | Sidon és Arvad lakói voltak evezőid; a te bölcseid, oh Tírus, kik benned valának, azok voltak kormányosaid. |
| 9. | Gebal vénei és bölcsei voltak benned, kik hasadékaidat javítgaták; a tenger minden hajója és hajósa volt benned, hogy kicseréljék árúidat. |
| 10. | Perzsák és lidiaiak és libiaiak voltak seregedben hadakozó férfiaid, paizst és sisakot függesztettek fel benned, amik ékessé tevének. |
| 11. | Arvad fiai és sereged voltak kőfalaidon köröskörül, és kemény vitézek voltak tornyaidban; paizsaikat felfüggesztették kőfalaidon köröskörül, mik tökéletessé tették szépségedet. |
| 12. | Tarsis volt a te kereskedőtársad, sok különféle gazdagsága miatt: ezüstöt, vasat, ónt és ólmot adtak ők árúidért. |
| 13. | Jáván, Tubál és Mések, ezek a te kalmáraid; rabszolgákat és rézedényeket adtak cserébe árúidért. |
| 14. | Tógarma házából lovakat és lovagokat és öszvéreket adtak néked árúkul. |
| 15. | Dedán fiai a te kalmáraid, sok sziget kereskedése van hatalmad alatt, elefántcsont-szarukat és ébenfát hoztak néked adóba. |
| 16. | Arám a te kereskedőtársad mesterműveid sokasága miatt; gránátot, bíbort, hímes ruhákat, fehér gyolcsot, korálokat és rubint adtak ők árúidért. |
| 17. | Júda és Izráel földe, ezek a te kalmáraid; búzát Minnithből és édes süteményt és mézet és olajat és balzsamot adtak csereárúidért. |
| 18. | Damaskus a te kereskedőtársad mesterműveid sokaságában, sok különféle gazdagságod miatt, Helbon borával és hófehér gyapjúval. |
| 19. | Vedán és Jáván Uzálból adtak árúidért: kovácsolt vasat, kásiát és jó illatú nádat, ezeket csereárúidért. |
| 20. | Dedán a te kalmárod, lovagláshoz való nyeregtakarókkal. |
| 21. | Arábia és Kédár fejedelmei, ők mindnyájan hatalmad alatt kereskedének; bárányokkal, kosokkal és bakokkal kereskedének veled. |
| 22. | Séba és Raema kalmárai a te kalmáraid; mindenféle drága fűszerszámokat és mindenféle drágaköveket és aranyat adtak ők árúidért. |
| 23. | Hárán és Kanne és Eden, Seba kalmárai, Assiria és Kilmad mind a te kereskedőtársad. |
| 24. | Ezek a te kalmáraid tökéletes árúkkal, bíbor és hímes köntösökkel és drága ruháknak kötelekkel egybekötött és cédrusfából csinált szekrényeivel, a te sokadalmadban. |
| 25. | Tarsis hajói hordozták árúidat, és megtelél, és felette igen híressé levél a tengerek szívében. |
| 26. | Nagy vizekre vivének téged a te evezőid, a keleti szél összetört téged a tengerek szívében. |
| 27. | Gazdagságod és árúid, csereárúid, hajósaid és kormányosaid, hasadékaid javítgatói és csereárúid árúsai és minden hadakozó férfiaid, akik benned vannak, és minden benned való sokaság, beleesnek a tengerek szívébe zuhanásod napján. |
| 28. | Kormányosaid kiáltásának hangjára megrendülnek a mezőségek. |
| 29. | És kiszállnak hajóikból mindnyájan, kik az evezőt fogják, hajósok és a tengernek minden kormányosi a szárazföldre lépnek. |
| 30. | És hallatják fölötted hangjokat, s keservesen kiáltanak, s port hintenek fejökre, hamuban fetrengenek. |
| 31. | És kopaszra nyiratkoznak miattad, és zsákba övezkednek, és sírnak feletted lelki keserűségben keserves sírással. |
| 32. | És kezdenek fölötted fájdalmukban gyászéneket, és így énekelnek rólad: Ki volt olyan, mint Tírus? mely most mint temető a tenger közepette! |
| 33. | Mikor kimennek vala árúid a tengerekből, sok népet megelégítél; gazdagságod és csereárúid sokaságával meggazdagítád a földnek királyait. |
| 34. | Most összeomlottál a tengerekről le a vizek mélységébe, csereárúid és egész sokaságod benned elsülyedt. |
| 35. | A szigetek minden lakosai elborzadnak miattad, s királyaik iszonyodva megiszonyodnak, arcaik rángatóznak. |
| 36. | A népek közt való kereskedők fütyölnek feletted. Rémségessé lettél, s többé örökké nem leszel! |