Biblia
- 1
- Meghallák azonban az apostolok és a Júdeában levő atyafiak, hogy a pogányok is bevették az Istennek beszédét.
- 2
- Mikor azért felment Péter Jeruzsálembe, vetekedének ő vele a zsidóságból valók,
- 3
- Mondván: Körülmetéletlen emberekhez mentél be, és együtt ettél velük.
- 4
- Elkezdvén pedig Péter, megmagyarázta nékik rendre, mondván:
- 5
- Én Joppé városában imádkozám; és láték elragadtatásban egy látást, valami alászálló edényt, mint egy nagy lepedőt, négy sarkánál fogva leeresztve az égből; és egészen hozzám szálla:
- 6
- Melyre szememet rávetve megnézém, és látám a földi négylábú állatokat, a vadakat és a csúszómászókat és az égi madarakat.
- 7
- Hallék pedig szót is, mely ezt mondja vala nékem: Kelj fel Péter, öljed és egyél!
- 8
- Mondék azonban: Semmiképpen sem, Uram; mert soha semmi közönséges vagy tisztátalan nem ment be az én számba.
- 9
- Felele pedig nékem a szózat másodszor az égből: Amiket az Isten megtisztított, te ne mondd tisztátalanoknak.
- 10
- Ez pedig három ízben történt; és ismét felvonaték az egész az égbe.
- 11
- És ímé, azonnal három férfiú érkezék a házhoz, melyben valék, kik Cézáreából küldettek én hozzám.
- 12
- Mondá pedig nékem a Lélek, hogy menjek el velök minden kételkedés nélkül. Eljöve pedig velem ez a hat atyafi is; és bemenénk annak az embernek a házába:
- 13
- És elbeszélé nékünk, mimódon látta, amint az angyal megálla az ő házában és ezt mondá néki: Küldj embereket Joppéba, és hívasd magadhoz Simont, ki Péternek neveztetik;
- 14
- Ő szólni fog hozzád olyan ígéket, melyek által megtartatol te és a te egész házadnépe.
- 15
- Mikor pedig én elkezdtem szólni, leszálla a Szent Lélek ő reájok, miképpen mi reánk is kezdetben.
- 16
- Megemlékezém pedig az Úrnak ama mondásáról, amint mondá: János ugyan vízzel keresztelt, ti azonban Szent Lélekkel fogtok megkereszteltetni.
- 17
- Ha tehát az Isten hasonló ajándékát adta nékik, mint nékünk is, kik hittünk az Úr Jézus Krisztusban, kicsoda voltam én, hogy az Istent eltilthattam volna?
- 18
- Ezeknek hallatára aztán megnyugovának, és dicsőíték az Istent, mondván: Eszerint hát a pogányoknak is adott az Isten megtérést az életre!
- 19
- Azok tehát, akik eloszlottak az üldözés miatt, mely Istvánért támadott, eljutának Feniciáig, Ciprusig és Antiókhiáig, senkinek nem prédikálván az ígét, hanem csak a zsidóknak.
- 20
- Voltak azonban közöttük némely ciprusi és cirénei férfiak, kik mikor Antiókhiába bementek, szólának a görögöknek, hirdetve az Úr Jézust.
- 21
- És az Úrnak keze vala velök; és nagy sokaság tére meg az Úrhoz, hívővé lévén.
- 22
- Elhatott pedig a hír ő felőlük a jeruzsálemi gyülekezet fülébe; és kiküldék Barnabást, hogy menjen el egész Antiókhiáig.
- 23
- Ki mikor oda jutott és látta az Isten kegyelmét, örvendeze; és inté mindnyájukat, hogy állhatatos szívvel maradjanak meg az Úrban.
- 24
- Mert jámbor és Szent Lélekkel és hittel teljes férfiú vala ő. És nagy sokaság csatlakozék az Úrhoz.
- 25
- Elméne pedig Barnabás Tárzusba, hogy felkeresse Saulust, és rátalálván, elvivé őt Antiókhiába.
- 26
- És lőn, hogy ők egy egész esztendeig forgolódtak a gyülekezetben, és tanítottak nagy sokaságot; és a tanítványokat először Antiókhiában nevezték keresztyéneknek.
- 27
- Ez időtájban pedig menének Jeruzsálemből Antiókhiába próféták.
- 28
- Felkelvén pedig egy azok közül, névszerint Agabus, megjelenté a Lélek által, hogy az egész föld kerekségén nagy éhség lesz; amely meg is lőn Klaudius császár idejében.
- 29
- A tanítványok pedig elhatározták, hogy aszerint, amint kinek-kinek közöttük módjában áll, küldenek valamit segítségül a Júdeában lakozó atyafiaknak:
- 30
- Amit meg is cselekedének, elküldvén a vénekhez Barnabás és Saulus keze által.
