Címlap

Biblia

Károli Gáspár » Pál Apostolnak Timóteushoz írt második levele » 2. fejezet
1
Te annakokáért, én fiam, erősödjél meg a Krisztus Jézusban való kegyelemben;
2
És amiket tőlem hallottál sok bizonyság által, azokat bízzad hív emberekre, akik másoknak a tanítására is alkalmasak lesznek.
3
Te azért a munkának terhét hordozzad, mint a Jézus Krisztus jó vitéze.
4
Egy harcos sem elegyedik bele az élet dolgaiba; hogy tessék annak, aki őt harcossá avatta.
5
Ha pedig küzd is valaki, nem koronáztatik meg, ha nem szabályszerűen küzd.
6
Aki munkálkodik, a földmívelőnek kell a gyümölcsökben először részesülnie.
7
Értsd meg amit mondok; adjon azért az Úr néked belátást mindenekben.
8
Emlékezzél meg, hogy Jézus Krisztus feltámadott a halálból, ki a Dávid magvából való az én evangyéliomom szerint:
9
Amelyért, mint egy gonosztevő, szenvedek mind a fogságig; de az Istennek beszéde nincs bilincsbe verve.
10
Annakokáért mindent elszenvedek a választottakért, hogy ők is elnyerjék a Krisztus Jézusban való idvességet örök dicsőséggel egyben.
11
Igaz beszéd ez. Mert ha vele együtt meghaltunk, vele együtt fogunk élni is.
12
Ha tűrünk, vele együtt fogunk uralkodni is: ha megtagadjuk, ő is megtagad minket;
13
Ha hitetlenkedünk, ő hű marad: ő magát meg nem tagadhatja.
14
Ezekre emlékeztesd, kérvén kérve őket az Úr színe előtt, hogy ne vitatkozzanak haszontalanul, a hallgatóknak romlására.
15
Igyekezzél, hogy Isten előtt becsületesen megállj, mint oly munkás, aki szégyent nem vall, aki helyesen hasogatja az igazságnak beszédét.
16
A szentségtelen üres lármákat pedig kerüld, mert mind nagyobb istentelenségre növekednek.
17
És az ő beszédök mint a rákfekély terjed; közülök való Himenéus és Filétus.
18
Akik az igazság mellől eltévelyedtek, azt mondván, hogy a feltámadás már megtörtént, és feldúlják némelyeknek a hitét.
19
Mindazáltal megáll az Istennek erős fundamentoma, melynek pecséte ez: Ismeri az Úr az övéit; és: Álljon el a hamisságtól minden, aki Krisztus nevét vallja.
20
Nagy házban pedig nemcsak arany- és ezüstedények vannak, hanem fából és cserépből valók is; és azok közül némelyek tisztességre, némelyek pedig gyalázatra valók.
21
Ha tehát valaki magát ezektől tisztán tartja, tisztességre való edény lesz, megszentelt, és hasznos a gazdának, minden jó cselekedetre alkalmas.
22
Az ifjúkori kivánságokat pedig kerüld; hanem kövessed az igazságot, a hitet, a szeretetet, a békességet azokkal egyetembe, akik segítségül hívják az Urat tiszta szívből.
23
A botor és gyermekes vitatkozásokat pedig kerüld, tudván, hogy azok háborúságokat szülnek.
24
Az Úr szolgájának pedig nem kell torzsalkodni, hanem legyen mindenkihez nyájas, tanításra alkalmas, türelmes.
25
Aki szelíden fenyíti az ellenszegülőket; ha talán adna nékik az Isten megtérést az igazság megismerésére,
26
És felocsudnának az ördög tőréből, foglyokká tétetvén az Úr szolgája által az Isten akaratára.