Címlap

Biblia

Károli Gáspár » Pál Apostolnak Timóteushoz írt első levele » 3. fejezet
1
Igaz ez a beszéd: Ha valaki püspökséget kiván, jó dolgot kíván.
2
Szükséges annakokáért, hogy a püspök feddhetetlen legyen, egy feleségű férfiú, józan, mértékletes, illedelmes, vendégszerető, a tanításra alkalmatos;
3
Nem borozó, nem verekedő, nem rút nyereségre vágyó; hanem szelíd, versengéstől ment, nem pénzsóvárgó;
4
Ki a maga házát jól igazgatja, gyermekeit engedelmességben tartja, minden tisztességgel;
5
(Mert ha valaki az ő tulajdon házát nem tudja igazgatni, mimódon visel gondot az Isten egyházára?)
6
Ne legyen új ember, nehogy felfuvalkodván, az ördög kárhozatába essék.
7
Szükséges pedig, hogy jó bizonysága is legyen a kívülvalóktól; hogy gyalázatba és az ördög tőribe ne essék.
8
Hasonlóképpen a diakónusok tisztességesek legyenek, nem kétnyelvűek, nem sok borivásba merültek, nem rút nyereségre vágyók;
9
Kiknél megvan a hit titka tiszta lelkiismerettel.
10
És ezek is először megpróbáltassanak, azután szolgáljanak, ha feddhetetlenek.
11
Feleségeik hasonlóképpen tisztességesek, nem patvarkodók, józanok, mindenben hívek legyenek.
12
A diakónusok egy feleségű férfiak legyenek, akik gyermekeiket és tulajdon házaikat jól igazgatják.
13
Mert akik jól szolgálnak, szép tisztességet szereznek magoknak, és sok bizodalmat a Jézus Krisztusban való hitben.
14
Ezeket írom néked, remélvén, hogy nem sokára hozzád megyek;
15
De ha késném, hogy tudd meg, mimódon kell forgolódni az Isten házában, mely az élő Istennek egyháza, az igazságnak oszlopa és erőssége.
16
És minden versengés nélkül nagy a kegyességnek eme titka: Isten megjelent testben, megigazíttatott lélekben, megláttatott az angyaloktól, hirdettetett a pogányok közt, hittek benne a világon, felvitetett dicsőségbe.